Ízes beszéd
Van miért irigyelnünk ezt a férfit, aki műveit Alexander Brodyként jegyzi, de aki magyar ismerőseinek, barátainak egyszerűen csak a Bródy Sándor: az is jól hangzik magunkfelé.
Van tehát miért irigyelnünk őt. A teljesség igénye nélkül:
a génekért, amelyeket felmenőitől örökölt, a dokumentumokkal gazdagon tömött bőröndökért, amelyeket szintén, kényelmes anyagi helyzetéért, amelyet viszont saját erejéből teremtett meg, egészségi állapotáért, amely hetvenen túl is igazán fiatalos életet tesz lehetővé számára, sármjáért, eleganciájáért, kalandos történeteiért, világpolgárságáért, barátaiért, ismerőseiért, egész szeretetre méltó lényéért.
Hogy otthon van a Föld minden pontján: Pesten és Hawaiin, Japánban, Stockholmban, Párizsban, Bécsben és az Északi-sarkon. Hogy ha belép egy étterembe Firenzében vagy a Csukcsföldön, törzsvendégnek kijáró örömmel köszöntik.
Hogy elé két kézzel szórta mindazon javakat az élet, amelyeket másoknak csak patikamérlegen adagol. Hogy ő aztán tényleg otthon van ebben a világban: a hűvös bankelnöki szobákban éppúgy, mint a lóversenypályákon; a bálokon és fogadásokon éppúgy, mint a külvárosi kiskocsmákban; a szalonokban és miniszteri fogadótermekben éppúgy, mint a szerkesztőségekben, a tőzsdén vagy a tengerparti sétányokon. A teniszpályákon éppúgy, mint a mulatókban. A felső tízezer zárt estélyein és az alsó milliárdok háncskunyhóiban.
De a legirigylésreméltóbb az a mód, ahogyan mindezt viseli: hogy mennyire tudja élvezni ezt az életet! Hogy menynyire tudatában van annak, mit ér egy baráti beszélgetés terített asztal mellett, hogy mit ér egy asszonyi mosoly, egy jó szivar. Hogy a világ arra való, hogy jól érezzük magunkat benne.
Örömöt szerezni másoknak és ezáltal magunknak – ez ennek a férfinak az életfilozófiája, és mondhatom, a praxist is erősen ennek a teóriának a szolgálatába állította.
Barátai régóta kapacitálják, írja meg élete történetét. Nos, előételként (előélet?) most kaptunk harminc pillanatfelvételt – emlékezetes pillanatokat – ebből az életből híres és hírtelen emberek társaságában, híres és hírtelen helyszíneken.
Van miért irigyelnünk ezt a férfit: mostantól ezért a delikát könyvéért is. (Ulpius)
Jolsvai András
