Ítéletre várva

A teljes media kisérettel zajlott tárgyalássorozat véget ért. Ám nem sikerült egyértelmű kapaszkodót adnia a társadalom számára, az ítélet szempontjából is döntően fontos kérdésben: milyen volt Breivik mentális állapota tavaly július 22-én, amikor hidegvérrel legyilkolt 77 embert. Ráadásul, teljesen megosztott a norvég jogász-, és pszichiáteri kar is. Egy biztos: augusztus 24-én ítéletet kell mondani.


Anders Behring Breiviks ideológiai gyökerei a fasizmusban kapaszkodtak meg, s némi SS-romantika meg északi szélsőjobb eszmék táplálják őket – hangzott egybecsengően az oslói rendőrfőiskola két történészprofesszorának, Terje Emberlandnak és Tore Björgonek tanúvallomásában, miután egymástól függetlenül elemezték és történelmi összefüggésbe helyezték Breivik ideológiai alapválasztásait. Emberland több párhuzamot is bemutatott Breivik gondolatmenete, valamint a nácizmus – elsősorban az SS-erőkhöz tartozó tisztek– ideológiai és az erőszak-romantikát favorizáló attitűdje, s nem kevéssé a templomos lovagokat övező mítoszok között. Míg Björgo elgondolkoztató hasonlóságokat fedezet fel Breivik jövőre vonatkozó tervei és az egyik legismertebb norvég szélsőjobboldali személyiség, Arne Myrdal elképzelései között, például hogy miként kell majd likvidálni a norvégiai muzulmán csoportok tagjait egy esetleges polgárháború során.

A tárgyalás folyamán meghallgatott más szakértők szétforgácsolták az első igazságtani elmegyógyászati véleményt is, mely beteggé nyilvánította Breiviket, azzal támadva annak elkészítőit, Synne Sörheimet ésTorgeir Husbyt, hogy nem értették meg Breivik cselekedeteit vezérlő ideológiai összefüggéseket, s ezért eleve téves alapokról indultak el, s nyilvánították mentálisan nem beszámíthatónak Breiviket.


Az utolsó tárgyalási napon az elkövető felelősségvállalási képességének megítélésére vonatkozó praxis több órára rúgó ismertetése után elhangzott Inga Bejer Engh és Svein Holden ügyész szájából a régen várt döntés: – Elegendő kétség merült föl annak tekintetében, hogy Breivik pszichikailag egészséges avagy beteg. Ezért a hatályos norvég jog szerint Breivik nem ítélhető börtönbüntetésre, hanem pszichiátriai kényszergyógykezelésre. Breivik védőügyvéde, Geir Lippestad (aki mélyen vallásos emberként önként vállalta a mások számára vállalhatatlant, s kitartó szakmai alázattal állt Breivik oldalán, ezzel elnyerve korábbi kritikusai rokonszenvét is) beszédében védence felmentése mellett szólt.

A vádlott mindeközben, nemtetszését kifejezve, olykor megvetően mosolyogva, csóválta a fejét. Mikor péntek délután Wenche Elizabeth Arntzen bíró két hónapra elnapolta a tárgyalást, Breivik volt az első aki távozásra emelkedett, s mint korábban, most ismét kinti társait üdvözlendő, magasba emelte jobb öklét (e gesztus gyakorlásától, a túlélők kérésére, eltiltotta őt a bíró, még az első napon)

Amennyiben a bíróság eltér az ügyészek vonalától, vagyis azt veszik alapul, hogy Breivik tudatának teljes birtokában követte el terrorcselekményét Oslo kormányzati negyedében és Utøya szigetén, melyek során 77 ember életét oltotta ki – akkor a norvég jog legszigorúbb tételét alkalmazzák, és un. őrzésre ítélik majd, mely 21 éves, és azt újabb és újabb ötéves periódusokkal megfejelt, azaz gyakorlatilag korlátlan időtartamú szabadságvesztést jelent. A bíró augusztus 24-én hirdeti ki döntését.

Az oslói és utøyai dráma túlélői és a 77 áldozat hozzátartozói nem annyira amiatt aggódnak, milyen cimkével hagyja el majd Breivik a biróság épübletétb, inkább a végeraedménys érdekli őket. Hogy Breivoik soha ttöbbé ne élnhessen szaboad emberként. – A legfontosabb, hogy a norvég tarsadalom kiállja ezt a próbát.
– összegez az egyik túlélő, Tore Sinding Bekkedal a záróbeszédeket hallgatva. Rosszabb annál, mint ami ott a szigeten, úgysem történhet.

Kapcsolódó korábbi cikkeim: