Illiberális állam Európa közepén

Sokkot kapott, meséli Svéda Dóra budapesti galériatulajdonos, amikor meglátta 12 éves fia új biológia-tankönyvét. Az államilag jóváhagyott tankönyvben porszívózó és főző nőket látni, mintegy sugallva, hogy a lányok szellemileg alsóbbrendűk a fiúknál, és kényelmesen érzik magukat a feleség és az anya szerepében. – Ilyen könyvet nem szabadna gyerekek kezébe adni – mondja.

Az új tananyag része Orbán Viktor konzervatív kormánya nagyra törő társadalom átalakításának. A populista, futballkedvelő vezető nemrégiben ígéretet tett arra, hogy hazáját, a Szovjetunió volt csatlósát, amely 2004-ben lépett be az Európai Unióba, „illiberális állammá” teszi.

Az 51 éves Orbánt, aki abszolút többséggel kormányozza az országot, többször kritizálták Brüsszelben és Washingtonban politikája miatt. Ide tartozik az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolata és a bírálók által „putyinizációnak” nevezett folyamat: a média és a civilszervezetek megzabolázása, valamint az összes állami intézmény szinte totális ellenőrzése.

Barack Obama, az USA elnöke, a civil társadalom megfélemlítésével vádolta Magyarországot, és olyan országokhoz hasonlította, mint például Egyiptom. Az Európai Parlament azt követeli, hogy Magyarország EB-biztosjelöltjétől, Navracsics Tibortól vegyenek el hatásköröket büntetésképpen azért, mert közeli szövetségese a miniszterelnöknek.

Orbánt hazájában erős vezetőnek tartják, programját sokan támogatják. Egymás után két földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a parlamenti választásokon, s várhatólag megnyeri a helyhatósági választásokat is a gyenge és korrupt baloldali csoportokkal szemben. (Megnyerte – a szerk. megj.)

Szinte az összes nagy médiacég a kormány ellenőrzése alatt áll, s kézben tartja a jegybankot is. A gazdasági hanyatlásra államosításokkal válaszolt: felvásárolt számos céget a tankönyvkiadóktól a gáz- és áramszolgáltatókig. A bankokat – és nem az adósokat – kötelezte a devizahitelekből származó veszteségek lenyelésére, ami felbőszítette a Nyugatot, de otthon csak növelte Orbán népszerűségét, és még jobban bebetonozta a hatalmát. Budapest, a pezsgő metropolisz, nem tűnik illiberálisnak, de még itt is a többség támogatja a kormány programját.

A lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él, pedig az ország úszik az EU milliárdjaiban. Magyarország négyszer annyit kap vissza az uniótól, mint amennyit befizet.
A közbeszerzések nyertesei a vezetőhöz lojális oligarchák új kasztja. Orbán négyezer fős stadiont építtetett közpénzből a szülőfalujában álló háza mellett, az ezerhatszáz lakosú Felcsúton.

– Az orbáni modell valahol félúton van Berlusconi és Putyin között, de közelebb áll az utóbbihoz – mondja Martin József Péter, a Transparency International magyar ágának vezetője. A korrupcióellenes civilszervezet egyike annak az 58 szervezetnek, amely ellen vizsgálat folyik a pénzalapokkal való visszaélés gyanúja miatt.

A nyugati szövetségeseket az Orbán–Putyin-kapcsolat aggasztja a legjobban, Magyarországra Putyin trójai falovaként néznek az EU-ban. Orbán januárban tízmilliárd eurós hitelszerződést írt alá Putyinnal az ország egyetlen atomerőművének bővítéséről, pedig az ország már így is erősen függ az orosz olaj- és gázimporttól.

Orbán a kritikus médiára reklámadót vetett ki, ami elsősorban a független, német tulajdonú RTL Klubot sújtja. Brüsszel a múltban tett jogi lépéseket a magyar állam ellen az uniós jog megsértése miatt, ám a tisztségviselők magánbeszélgetéseken beismerik, hogy nem sokat tehetnek egy megválasztott kormány ellen, amely az „európai értékekkel” ellentétes politikát folytat.

Orbán szóvivője, Kovács Zoltán „hazugságnak” nevezve elutasítja Obama kritikáját. – Az „illiberális állam” a liberális kapitalizmus megfékezésére és a konzervatív értékekre épülő demokráciára vonatkozik. A magyarok „tökéletesen világossá tették”, hogy támogatják a kormányt – nyilatkozta.

Fordította: Markó Beáta

Tartson velünk a