Idén a legidősebb náci is bíróság elé áll
A II. világháború vége után 76 évvel még mindig életben vannak olyan háborús bűnösök, akik felelősségre vonhatók. Itthon legutóbb kilenc éve folyt ilyen eljárás.
Újabb náci bűnöst állítanak bíróság elé még ebben az évben - közölte a 168.hu-val a Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff. Az utolsó nácivadásznak tartott Zuroff azt is elmondta, hogy a 100 éves férfi a Berlin melletti Sachsenhausen koncentrációs tábor őre volt. "Ez a legelső alkalom, hogy egy 100 éves ember bírósági tárgyaláson felel a háborús bűnei miatt" - jelentette ki kérdésünkre a központ vezetője.
Efraim Zuroff azt is hozzátette, a nácivadász központ a német hatóságokkal együtt nagy erővel keresi a sachsenhauseni tábor túlélőit, valamint a túlélők egyenes ági leszármazottait, akiknek jogukban áll részt venni a tárgyaláson. "Feltételezem, hogy Budapesten is élnek még túlélők, vagy azok gyermekei, testvérei. Ők a német jogrend értelmében kérdéseket tehetnek fel a vádlottnak, részt vehetnek a teljes tárgyaláson" - fejtette ki Efraim Zuroff.
A Simon Wiesenthal Központ vezetője elmondta, kevés információval rendelkeznek az egykori őrről, hiszen a német hatóságok a személyiségi jogokra hivatkozva nem fedik fel a férfi kilétét. "Ő lesz a legidősebb háborús bűnös, akinek felelni kell a tetteiért" - tette hozzá Zuroff, aki elmondta, nem tudni pontosan, hány náci háborús bűnös lehet még életben. "Azonban sose adjuk fel a keresésüket: aki él, és bebizonyosodik, hogy bűnös, azt bíróság elé állítjuk" - mondta Efraim Zuroff kérdésünkre.
Idén februárban hazatoloncoltak Németországba egy feltételezett náci bűnöst, aki több mint hatvan évig az Egyesült Államokban élt. A 95 éves Friedrich Karl Bergert tavaly utasították ki az Egyesült Államokból, a rendőrség pedig azonnal kihallgata őt, miután egy hete megérkezett a frankfurti repülőtérre.
A memphisi bíróság azt követően döntött a kitoloncolás mellett, hogy Friedrich Karl Berger ellen - a távollétében - háborús bűnök elkövetésének gyanújával vizsgálat indult Németországban. Celle város törvényszéke azt próbálta meg kideríteni, hogy a férfi részt vett-e foglyok meggyilkolásában a neuengammei táborhálózat őreként 1945-ben.
Berger azzal védekezett, hogy bár őrzött rabokat, de sem gyilkosságoknak, sem más visszaéléseknek nem volt a tanúja. Azt viszont elismerte, hogy részt vett a neuengammei koncentrációs táborok erőszakos kiürítésében, amelyben 70 rab vesztette életét. Az eljárást végül terhelő bizonyítékok híján decemberben megszüntették Németországban, szabad emberként élhet tovább.
Nem ez az egyedüli eset ugyanakkor az elmúlt évekből, amikor egykori nácik ellen indítottak eljárást. Idén február 8-án például egy százéves német férfi ellen emeltek vádat, aki 3518 gyilkosságban működhetett közre, amikor táborőrként tevékenykedett a sachsenhauseni koncentrációs táborban.
- Ez az eljárás fontos üzenet a még életben lévő túlélők számára, hogy nem évülnek a borzalmas tettek az igazságszolgáltatás előtt. Akkor is folytatjuk a náci bűnösök üldözését, ha az elkövetők időközben megöregedtek – jelentette ki Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.
Magyarországon legutóbb 2012-ben indítottak eljárást II. világháborúban elkövetett bűnökért: az azóta elcsatolt Kassán történt rémtettek miatt Csatáry László gettóparancsnokot azzal vádolták, hogy 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Az eljárás idején 97 éves férfit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Kassai Kerületi Bíróság, de büntetését végül nem kezdte meg, mert 2013 augusztusban meghalt.
Háborús bűnökkel vádolták a magyar származású ausztrál állampolgárt, Zentai Károlyt is, aki a vád szerint részt vett a budapesti zsidóüldözésben, és halálra vert harmadmagával egy 18 éves zsidó fiatalembert. Hiába talált Zentai ellen 2012-ben elegendő bizonyítékot a Simon Wiesenthal Központ, Ausztrália megtagadta a kiadatását. Zentai végül 96 évesen, 2017-ben Perth-ben halt meg, soha nem vonták felelősségre az általa elkövetett rémtettekért.
Tavaly októberben egy 93 éves, egykori SS őrt ítéltek két év próbaidőre Hamburgban. Az úgynevezett Bruno D-t gyilkosságban való bűnrészesség miatt ítélték el. A bíróság az ítéletben azt mondta ki, hogy Bruno D. 5230 gyilkosságban működött közre, a rémtetteket 1944 augusztus és 1945 április között követték el a stutthofi koncentrációs táborban. A tárgyalás bírónője arra kötelezte Bruno D.-t, hogy részt vegyen a tárgyaláson, és hallgassa végig az áldozatok beszámolóit. Az egykori SS katona a tárgyalásokon végig tagadta bűnösségét, saját magát pedig „a történések megfigyelőjének” nevezte. Azt ugyanakkor elismerte, hogy tudott a gázkamrák létezéséről. A 2020-ban elítélt náci bűnös mindössze 17 éves volt, amikor szolgálatba állt a stutthofi koncentrációs táborban.
A Norddeutscher Rundfunk 2019-ben utánajárt, hogy akkor összesen 29 eljárás volt folyamatban állítólagos náci bűnösök ellen Németország és Ausztria-szerte. (Közöttük négy nő is szerepelt. A hamburgi államügyészség indított eljárást egy akkor 97 éves nő ellen, aki a Bergen-Belseni haláltáborban felügyelőnőként szolgált. Egy másik érintett a ravensbrücki haláltáborban szolgált felügyelőnőként. Két további nő pedig a stutthofi koncentrációstáborban volt gépírónő.)
Svájci számlán gyűjtik a pénzt
Tavaly márciusban Argentínában előkerült egy lista 12 ezer náci nevével, akik az 1930-as évektől a latin-amerikai országban éltek. A Simon Wiesenthal Központ (SWC) közzé is tette a listán szereplő nevek egy részét. A listán szereplők nagy része pénzt utalt át egy zürichi székhelyű pénzintézetnél vezetett bankszámlákra. Úgy gondoljuk, hogy ezeken a hosszú ideje nyugvó számlákon olyan pénzt helyeztek el, amelyet a nemzetiszocializmus zsidó áldozataitól loptak el – nyilatkozta tavaly a Simon Wiesenthal Központ.
(Kiemelt kép: Friedrich Karl Berger 1959-ben. Fotó: Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma)
