Hollandiának bocsánatot kell kérnia a bombázásokért – mondják a civilek
A holland kormánynak bocsánatot kellene kérnie az észak-iraki Havíja város lakóitól azokért a károkért, amelyeket 2015-ben okozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi pokolgépgyára elleni légitámadásban – írta az NlTimes hírportál pénteken a hollandiai Pax békeszervezet, az Utrechti Egyetem és az iraki Al-Ghad civilszervezet ajánlása alapján.
A szervezetek és az egyetemi kutatók a városban elvégzett vizsgálataik alapján tették meg észrevételeiket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a légitámadás több mint 85 civil halálát okozta, több száz súlyos sérült mellett. Az amerikai becslések korábban 70 civil halálát feltételezték. A bombázás mintegy 1200 üzletben és 6000 lakóépületben tett kárt.
„A támadásnak hét évvel később is óriási hatása van az ott élőkre” – állapították meg a kutatók. „A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy Hollandia cserbenhagyta őket, részben azért, mert a 4,4 millió eurós kártérítési összeg, amelyet Hollandia az újjáépítésre ígért, még nem vezetett konkrét, az áldozatok igényeit kielégítő újjáépítéshez” – közölték a szervezetek.
A kutatók szerint a légicsapás után két évig az Iszlám Állam (IÁ) uralkodott a régióban, emiatt a lakosok alig jutottak orvosi segítséghez, tiszta vízhez és áramhoz, nem tudtak elmenekülni, további gazdasági károk keletkeztek, megnövekedett a gyermekmunka és korlátozódott az oktatáshoz való hozzáférés.
Hozzátették: a bocsánatkérés elmaradása Hollandia részéről hozzájárul a régióban „a Nyugat-ellenes hangulathoz” ami „táptalaja lehet más terrorszervezetek kialakulásának”.
A kutatók nemcsak azt javasolják, hogy Hollandia kérjen bocsánatot, hanem azt is, hogy az egyes polgárok és a közösség által elszenvedett károkat is térítse meg.
A holland légitámadás az Egyesült Államok vezette dzsihadista ellenes nemzetközi koalíció missziójának része volt. Az IÁ pokolgépüzemében a vártnál több robbanóanyag volt, ami az előre becsültnél sokkal nagyobb erejű robbanást eredményezett. Csak 2020-ban került nyilvánosságra, hogy a támadás során sok civil meghalt.
Idén februárban tizenegy iraki állampolgár beperelte a holland államot azon károk miatt, amelyeket ők és családtagjaik szenvedtek el a légicsapásban. A NOS holland műsorszolgáltató és az NRC Handelsblad napilap két évvel ezelőtti tényfeltáró anyagaiból kiderült: a katonai vezetők annak ellenére döntöttek a bombázás mellett, hogy tudták, számolniuk kell a „járulékos károk” kockázatával. Egy amerikai értékelés előzőleg megállapította, hogy a beavatkozás csakis korlátozott katonai előnnyel járhat.
(Kiemelt képünk illusztráció. Épülettörmelék közt talált, oszlófélben levő holttesteket készülnek elszállítani egy kutatóegység tagjai az észak-iraki Moszulból 2018. május 22-én, miután Haider al-Abádi leköszönő iraki kormányfő május 12-én a holttestek felkutatását célzó akciót rendelt el az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezettől viszafoglalt nagyvárosban. Tíz nap alatt mintegy ezer holttestet ástak ki az IÁ korábbi iraki fellegvárának számító Moszul nyugati részének romjai alól. Fotó: MTI / EPA / Ammar Szalih)
