Hogy mi van?

Azt állítja Orbán Viktor
(a Kossuth rádiónak adott interjújában az uniós agrártámogatásokról): „Sikerült elérnünk, hogy Magyarország 2014 és 2020 között megkapja azt, amit a nyugat-európaiak kapnak, tehát nincs többé az a versenyhátrány... hogy az ő gazdáik eleve hektáronként nagyobb pénzügyi támogatást kapnak, mint mi. Eltüntettük ezt a különbséget, és szerintem ez a legnagyobb siker az agrárgazdaságban.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ezt nem Orbánék tüntették el, és nem is a februári brüsszeli csúcson, hanem még a Medgyessy-kormány Koppenhágában, 2002 decemberében, amikor megállapodtak az uniós csatlakozási feltételekben. Azokban szerepelt, hogy a támogatási különbség fokozatosan megszűnik. Eredetileg úgy volt, hogy az E- csak a tagállamoknak járó támogatás 25 százalékát fogja megadni, de ezt sikerült feltornázni 55 százalékra, azzal, hogy az összeget évről évre emelik, míg a támogatás 2013-ra el nem éri a 100 százalékot. Ha valóban ez a legnagyobb siker, ahogy most Orbán mondja, akkor ezért tessék utólag Medgyessy Pétert kitüntetni!

Azt állítja továbbá Orbán Viktor
(ugyanott), hogy a dollárkötvény-kibocsátással eldőlt az a Magyarországgal kapcsolatos pénzügyi vita, hogy „bóvlinak minősül-e a magyar gazdaság, vagy nem, mert a hitelminősítők ilyeneket is mondtak. Most az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, semmiképpen sem minősül bóvlinak”.
Ezzel szemben
a tény az,
hogy de bizony annak minősül, és éppen ezért kellett a magyar államnak sokkal nagyobb hozamot ígérnie a kötvényvásárlóknak. Az ötéves állampapírt 3,35 százalékkal, a tízéveset pedig 3,45 százalékkal magasabb felárral adták el, mint az amerikai államkötvényeket. Ami meg a hitelminősítőket illeti, azok nem egyszerűen olyasmiket is (!) mondtak, hogy a magyar gazdaság bóvli, hanem mind a mai napig mindegyik nagy hitelminősítő a befektetési kategória alatt, vagyis az úgynevezett bóvliszinten tartja a magyar adósságot.

Azt is állítja Orbán Viktor
(ugyancsak a Kossuth rádióban), hogy „a gazdasági miniszter példátlan eredményket ért el államadósság-csökkentés, költségvetés, export-import, folyó fizetési mérleg és foglalkoztatás tekintetében, sőt a kötvénykibocsátást illetően pedig az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumi bravúrról beszélhetünk”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a bravúr a Bajnai-kormány alatt nagyobb volt, mert a 2010 januárjában kibocsátott dollárkötvényt a mostaninál kedvezőbb feltételekkel, 2,65 százalékos hozamfelárral sikerült értékesíteni. Egyébként a külkereskedelmi többlet már 2009 óta megvan, a folyó fizetési mérleg többlete sem új, és mindkettőnek alapvető oka, hogy visszaesett a hazai fogyasztás, illetve a beruházás, vagyis a hír egyszerre jó és rossz. Az államadósság csökkenése amúgy megtorpant, most éppen a GDP 79 százalékán áll, a foglalkoztatás pedig csak a közmunka miatt nőtt valamelyest. Szóval bravúr bravúr hátán, de leginkább Matolcsy kapaszkodik Bajnai és Oszkó hátán.

Azt állítja a Magyar Távirati Iroda,
hogy a Nouriel Roubini vendégblogján publikáló ismert közgazdász, Edward Hugh szerint „hiába teljesít jól a magyar gazdaság, hiába alakul jól a folyó fizetési mérleg, a küladósság miatt mégsem tud elmozdulni a recesszió határáról”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Hugh hosszú elemzésében sehol nem írta azt, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, csupán azt, hogy export- és fizetésimérleg-többlet van. Mi több, azt sem írta, hogy a külső adósság miatt nem tud a magyar gazdaság növekedni. Ez utóbbi ugyanis csak megnehezíti a növekedést, amelynek szerinte a fő akadálya Magyarországon (és a cikkben összehasonlításul említett Japánban egyaránt) a társadalom elöregedése. Az MTI-nek viszont sikerült egy mondaton belül azt a hazug benyomást keltenie, hogy a magyar gazdaság jól működik, csak az a nyomorult külföldi adósság húzza vissza. Lám, a komcsi ántivilágban még csak elhallgattak híreket, most már fabrikálnak is.

Azt állítja Leslie Mandoki,
a Németországban élő magyar zenész (a Heti Válasznak adott interjújában), aki a Müpában adott koncertet Áder János és Orbán Viktor jelenlétében, hogy a német médiában néhány magyar, mint például Schiff András olyasmiket mond, hogy Magyarországon nem lehet színpadra állni, vagy akár egy hétvégét eltölteni, miközben Baden-Württemberg tartományban szélsőbaloldali kormány került hatalomra, mégsem beszél egyetlen sváb sem olyanokat, hogy ott borzasztó a helyzet, és nem szabad fellépni.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Baden-Württemberg tartományban nem szélsőbaloldali kormány van, hanem zöld–szociáldemokrata-koalíció. Schiff András pedig csupán arról nyilatkozott, hogy ő nem kíván Magyarországon fellépni. De lám, Mandokit sem tudta lebeszélni, hiszen ő még a szélsőbalos sváboknál is koncertezik.