Hogy mi van?
Azt állítja Orbán Viktor
(a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen), hogy „vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy Magyarország eddig is mindenkinek törlesztette és visszafizette az összes hitelét, így korábban is tisztán állt az Úr színe előtt. Más kérdés, hogy az adósságot mindig újonnan felvett hitelekből kellett visszafizetni, csakúgy, mint most. Azzal, hogy ezt tisztáztuk, talán még tisztábban állunk az Úr színe előtt.
Azt is állítja Orbán Viktor
(ugyanott), hogy amikor 1998 és 2002 között, valamint 2010 óta Magyarországon nemzeti kormány volt, illetve van hatalmon, a megtermelt bruttó hazai termékből (a GDP-ből) többet lehetett itthon felhasználni, vagyis jobban nőtt az úgynevezett bruttó nemzeti jövedelem, a GNI, mint amikor a szerinte nem nemzeti szempontokat figyelembe vevő kormányok működtek. Mint mondta, a GDP és a GNI közötti különbség a kilencvenes években elérte a GDP 8-9 százalékát is, ez 1998 és 2002 között beszűkült, majd ismét nőtt, 2010 óta pedig újra csökken, mert akadályozzák a pénz kiszivattyúzását. „Ez egy rejtett dolog, egy rejtőzködő nagy titok, pedig ez a dolog lényege” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ezzel szemben a tény az,
hogy titok nincs, a számok pedig hamisak. 1995-ben például, a Horn-kormány alatt a GDP és a GNI közötti rés nemhogy nem volt 8-9 százalék, de nem érte el a 3,5 százalékot sem. 1998-ra, a Horn-kormány utolsó évére ez fölment ugyan 5,7 százalékra, de utána, az Orbán-kormány alatt elérte a 6 százalékot is, 2002-ben pedig 5,5 százalék volt. 2007-ig, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány idején a mutató lényegében változatlan maradt, majd két évig emelkedett, aztán 2009-ben 4,5 százalékra esett vissza, és a Bajnai-kormány 2010-es évében is 5 százalék alatt volt, majd 2011-ben ismét nőtt 5,2 százalékra. Újabb statisztikám nincs, de ha igaz, amit Orbán mondott, hogy tudniillik ez a különbség a GDP és a GNI között ma kétezermilliárd forint, akkor a rés tavaly durván tovább tágult, és a GDP 7 százalékát teszi ki. Íme, a különbség Magyarország nemzeti és nem nemzeti kormányai között. De ez titok, maradjon köztünk!
Azt állítja továbbá a miniszterelnök
(ugyancsak Tusnádfürdőn), hogy
„a kormányváltáskor 85 százalék körül volt az államadósság, onnan levittük 79 százalékra”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy az Eurostat legutóbbi adata szerint Magyarország államadóssága 82,4 százalékon áll. Ugyancsak az Eurostat szerint a magyar államadósság 2010-ben a GDP 81,8 százaléka volt (vagyis nem 85 százalék), és ez ment le 2012-ben 79,2 százalékra
(a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélésével). A tények önmagukért beszélnek. Orbán meg önmagáért.
Azt is állítja a kormányfő
(még mindig a szabadegyetemen), hogy a kormány fontos célja a nemzeti tőke megerősítése, és végre vannak „nagy nemzeti tőketulajdont megtestesítő cégeink”. Ezek között említette az OTP-t, a Molt, az MVM-et, a Trigránitot, a Közgépet, a Richtert és a MAL-t.
Ezzel szemben a tény az,
hogy ezek az átkos szoclib kormányzat alatt is megvoltak, méghozzá többnyire jobb állapotban, mint ma. A MAL vörösiszap-katasztrófájáról persze nem a kormány tehet, de a Molba befektetett állami ötszázmilliárd ma egyharmaddal kevesebbet ér. Az OTP helyzete szintén gyengült, a Trigránit sem muzsikál jól, és a Richter is látott jobb napokat, sőt éveket. A kivétel az MVM, a maga hatalmas nyereségével (amit viszont nem fordít az energiaszámlák csökkentésére), valamint a Közgép. Az Orbán-kormány egyértelmű (és egyetlen) sikere tehát, hogy Simicska Lajost nagy nemzeti tőketulajdonosnak nevezhetjük.
Azt állítja végül Orbán Viktor
(ugyanott), hogy „soha ilyen igazságos és méltányos tehermegosztás nem volt Magyarországon, mint amit az elmúlt három évben építettünk ki”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a Tárki idén tavasszal megjelent monitorjelentése szerint a második világháború óta nem volt ilyen drasztikus az elszegényedés az országban, mint az elmúlt négy évben, ezen belül pedig az alsó tizedben élők jövedelme 6-7 százalékkal csökkent, míg a felső tizedhez tartozóké 2012-re több mint 10 százalékkal nőtt. A jövedelemkülönbség a két társadalmi réteg között 2007-ben nem egészen hétszeres volt, ami 2012-re a kilencszeresére emelkedett. Ennél nagyobb egyenlőtlenség az unió tagjai között csak Romániában van. Csak azért, hogy tudjuk: Orbán szerint ilyen az igazságos világ.
