Hogy mi van?
Azt állítja Hoffmann Rózsa
köznevelésért felelős államtitkár (a nemzeti tanévnyitón), hogy a mostani az 1018. magyarországi tanév.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a közoktatás, általános tankötelezettség csak Mária Terézia óta, egész pontosan 236 éve létezik Magyarországon. 1018 évvel ezelőtt nem kezdődött tehát semmilyen tanév, hanem Géza fejedelem hívására csehországi bencés szerzetesek letelepedtek Pannonhalmán, ahol létrehoztak egy monostori iskolát. Ez nagyon fontos és emlékezetes esemény. De 1018 magyar tanévet ebből megálmodni mégiscsak túlzás.
Azt állítja Kósa Lajos,
a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere (ugyancsak a Debrecenben tartott nemzeti tanévnyitón), hogy a mohácsi vész után tizenkét évvel, 1538-ban Debrecen nem fegyverekre költött, hanem iskolát épített az adófizetők pénzén.
Ezzel szemben a tény az,
hogy Debrecen nem költött pénzt iskolaépítésre 1538-ban. Csupán annyi történt, hogy az ottani, eredetileg ferences rendi szerzetesi, majd városi iskolát Debrecen új ura, Török Bálint egy reformátor prédikátor irányítása alá helyezte. Onnan számítják a Debreceni Református Kollégium létrejöttét. A mohácsi vésznek pedig az egészhez semmi köze.
Azt állítja Rogán Antal,
a Fidesz frakcióvezetője (a parlamentben), hogy mivel nincs már itt az IMF, lehetőségünk volt, hogy a rezsicsökkentés útjára lépjünk, és így hosszú idő után először emelkednek a reálbérek Magyarországon. Mint mondta, 2010 második negyedéve és 2013 hasonló időszaka között 13,1 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a nettó kereseteket és a reálbéreket nem illik összekeverni. Egyrészt a reálbérek 2010-ben is nőttek, 1,8 százalékkal, sőt utána, az Orbán-kormány első teljes évében, 2011-ben is, mégpedig 2,5 százalékkal, ám tavaly 3,5-del visszaestek. Ez a lényeg, nem pedig az, hogy 2010-hez képest 13 százalékkal magasabbak a nettó keresetek. Közben ugyanis 2011-ben 6,6, 2012-ben pedig 5,9 százalékkal nőtt az infláció, és még idén is tegyünk hozzá legalább 2 százalékot. Mennyit ér akkor a nettó keresetnövekedés, Rogán tanár úr? Na, ugye.
Azt állítja Czomba Sándor
foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár (a kormányzati portálnak adott interjújában), hogy a kormányváltáshoz képest ma 207 ezer emberrel több dolgozik Magyarországon, és a bővülés csak kisebb részben származik a közfoglalkoztatásból, a versenyszférában ugyanis 90 ezerrel több embert alkalmaznak.
Ezzel szemben a tény az,
hogy míg 2010 januárja és júniusa között átlagban 2 millió 671 ezer ember dolgozott az öt főnél többet alkalmazó cégeknél, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél, 2013 első félévében csak 2 millió 652 ezer. Ami ugyebár 19 ezer fős csökkenés. Vagyis növekedés legföljebb az apró kényszervállalkozásokban vagy a külföldön munkát vállalók körében lehetett. A versenyszférában mindenesetre egyáltalán nem, mert 2010 első felében 1 millió 803 ezer, 2013 első felében meg 1 millió 805 ezer volt a létszám. És akkor most ne is említsük azt a (nyilvánvalóan szándékosan elkövetett) hibát, hogy a kormány az idei nyári adatokat vetette össze a 2010-es tavasziakkal, holott a foglalkoztatás szezonális okok miatt nyáron eleve nagyobb. Számolni tudni kell. De ennyire?
Azt állítja Kubatov Gábor,
hogy a kommunisták tönkretették a kultúrát, ezért van az, hogy csak 1990-ben ismertük meg az Erdélyi Helikon-költőket. Mint mondta, „volt, aki olvasta az Erdélyi Helikont, Lendvai Ildikó például ilyen volt, és mondta is, hogy nem lehet kiadni”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy akármit mondott volna Lendvai Ildikó, az Erdélyi Helikon-költőket és írókat kiadták a kommunisták is, Áprily Lajostól Kuncz Aladáron át Reményik Sándorig és Tamási Áronig. Nemcsak itt, még Romániában is. Sőt, az alapító, Kós Károly 1973-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített első fokozatát. De nem baj, jó költőket olvasni sohasem késő.
