Hogy mi van?

2013. december 16., 13:02

Hogy mi van?

Azt állítja Kocsis Máté,
a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy „teljesen mindegy, mit ígérgetnek a szocialisták és Kórozs Lajos a nyugdíjasoknak, ugyanis soha, egyetlen ígéretüket sem teljesítették nekik. A szocialisták kormányzása alatt a nyugdíjasokat teljes létbizonytalanságba taszították, a nyugdíjak értékét évről évre csökkentették, a nyugdíjkorrekciókat elmulasztották.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ebből egy árva szó sem igaz. A szocialisták – ígéretüknek megfelelően – bevezették a tizenharmadik havi nyugdíjat, és csak a világválság idején vették vissza. A nyugdíjkorrekciókat is megígérték, és folyamatosan meg is csinálták. A nyugdíjak értéke pedig a nyolc év alatt olyan ütemben emelkedett, amilyenre sem azelőtt, sem azóta nem volt példa. De ha Kocsis emeli a választási tétet, akkor következő sajtótájékoztatóján majd beszámol arról, hogy a szocialisták alatt nem is volt nyugdíj, csak nyögdíj.

Azt állítja Orbán Viktor
miniszterelnök (az Antall József halálának húszéves évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen), hogy „a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg”. Beszéde végén pedig kijelentette: „Ha az őt ma méltató, de életében gúnyoló és engesztelhetetlenül lejáratni igyekvő szocialista és liberális politikustársainkat hallgatom, azt a megállapítást kell tennem, hogy csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy egy korábbi Orbán Viktor szerint a magyar demokrácia intézményei Antall József alatt egyáltalán nem szilárdultak meg, éppen ellenkezőleg. A volt miniszterelnök halála után hivatalba lépő Boross-kormány programjának előterjesztésekor, 1993 decemberében ugyanis a Fidesz (akkori és mostani) elnöke a parlamentben a következőket mondta: „Az MDF-kormány országlása alatt nem egyszerűen egy vagy két párt vesztette el a népszerűségét, nem egy vagy két politikussal fordult szembe a közvélemény jelentős része, hanem sokakban az egész demokráciába vetett hit rendült meg.” Egy évvel előbb pedig, Göncz Árpád Kossuth téri kifütyülése után ugyancsak az Országgyűlésben közölte: „Nem önmagában néhány száz skinheadtől fél ez az ország, hanem úgy gondoljuk, az ország attól tart, hogy a kormány gyanúba hozható és összjátékkal vádolható meg: a szélsőjobboldali erőszakos csoportokkal való együttműködés vádjával.” A mai és a tegnapi Orbánt összehasonlítva azt a megállapítást kell tennem, hogy a húsz évvel ezelőtti Orbán halott. De hogy nem számítana jó jobboldalinak, az biztos.
Azt is állítja Orbán Viktor
(a Polgári Magyarországért Alapítvány díjátadó gáláján), hogy „Európa jó néhány országa átveszi a magyar megoldásokat. Csehország, Bulgária, Skócia a rezsicsökkentés útjára lépett, Angliában közmunkához kötik a segély kifizetését is, Franciaországban és Szlovákiában a miénkhez hasonló különadókat vetettek ki, és Lengyelország magyar mintára alakítja át nyugdíjrendszerét.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy bár Bulgáriában valóban a kormány határozta el az áram árának csökkentését (sorozatos kormányellenes tüntetések után), Csehországban a szolgáltató vállalatok az éleződő versenyhelyzetben maguk döntöttek erről (nem úgy, mint nálunk). Skóciában ugyanakkor nem csökkent, hanem idén ősszel is újból nőtt az energia ára, és csupán a skót Nemzeti Párt tett olyan ígéretet, hogy ha győz az elszakadásról szóló népszavazáson, akkor a rezsi is alacsonyabb lesz. Ami Angliát illeti, egyelőre nem kötik közmunkához a segélyek kifizetését, hanem csupán tervezik (kétévnyi eredménytelen álláskeresés esetén). Továbbá: Franciaországban egyáltalán nem olyan különadókat vezettek be, mint nálunk, Szlovákiában is csak részben, ráadásul az egykulcsos adóból megint kétkulcsosat csináltak. És Lengyelországban ugyan átvették az államkötvényeket a magánnyugdíjpénztáraktól, a részvényeket viszont nem, az állami nyugdíjrendszert pedig már rég megreformálták, ellentétben a magyarral. De azért hajrá, többiek, érjétek be a magyarokat!

A 168 Óra hetilap 24. oldalán, Bolgár György által jegyzett, Hogy mi van? című, Azt állítja Matolcsy György alcímmel megjelent cikkükben azt írják: „(...) a Magyar Nemzeti Bank elnöke (a Nézőpont Intézet konferenciáján)...”.

A Nézőpont Intézetnek nem volt egyetlen olyan rendezvénye sem, amelyen részt vett volna Matolcsy György. Az idézett mondatokat, úgy vélem, a Napi.h- által szervezett, november 28-i konferencián mondta a jegybankelnök.

Kérem, helyesbítsék a tévedést!

Várom válaszukat, üdvözlettel:

Bognár Gergely
Nézőpont Intézet

Köszönöm a helyesbítést: valóban tévedtem, mert Matolcsy György a Napi Gazdaság konferenciáján tartott előadást. Valószínűleg az maradt a fejemben, hogy szavaira a Nézőpont egyik elemzője reagált. Mindenesetre remélem, hogy a Nézőpont Intézetnek nem derogált volna, ha Matolcsy György náluk beszél. Már csak azért sem, mert nem igaz, hogy a Nézőpontnak nem volt egyetlen olyan rendezvénye sem, amelyen részt vett volna Matolcsy György. De bizony volt. 2011. július 7-én a Nézőpont Intézet által rendezett, Az EU-elnökség kulisszatitkai című konferencián Matolcsy azt mondta: öt-tíz éven belül Magyarország lehet a legeredményesebb ország Európában. Rendben: majd a 2016-os Nézőpont-konferencián ellenőrizzük.
Bolgár György

A nyár még csak most kezdődik, de már komoly figyelmeztetéseket kaptunk: 2025 májusa a második legmelegebb volt a világon. Európában és több kontinensen is tartós aszály alakult ki, a gazdák terméskiesésről számoltak be, és sok helyen vízhiány fenyeget.