Helmut Zilk tér Bécsben
Egy évvel halála után megszületett a döntés: Bécsben teret neveznek el Helmut Zilkről. Rokonai, barátai, tisztelői halálának egyéves évfordulóján, október 24-én a Stephansdomban gyűltek össze, ahol Bécs érseke celebrált misét a legendás polgármester emlékére. Michael Häupl jelenlegi polgármester, aki közvetlenül tőle vette át a stafétabotot, hosszas mérlegelés után jelentette be: a belváros kellős közepén, az Albertina melletti teret keresztelik át.
Dagmar Koller, Zilk özvegye, az ismert színésznő az Albertina teret javasolja. Az Opera mögött, a palotamúzeum bejáratánál lévő térhez különleges kapcsolat fűzi az egykori polgármestert. Az ő megrendelésére készítette el Alfred Hrdlicka szobrászművész a fasizmus áldozatainak emlékművét, amelyet 1988-ban állítottak fel itt. Ezen a helyen állt a Philipp Hof, amelynek pincéjében az 1945. március 12-i bombázásban százak haltak meg.
A jelenlegi polgármester, akit egyébként még Zilk jelölt utódául, e döntésével eleget tesz az özvegy kérésének. Dagmar Koller, az ismert színésznő azért javasolta az Opera mögötti, a palotamúzeum bejáratánál lévő teret, mert ehhez néhai férjét különleges kapcsolat fűzte. Zilk megrendelésére készítette el Alfred Hrdlicka szobrászművész a fasizmus áldozatainak emlékművét, amelyet 1988-ban állítottak fel itt. Ezen a helyen állt a Philipp Hof, amelynek pincéjében az 1945. március 12-i bombázásban százak haltak meg.
Bécsben viszonylag ritkán neveznek át közterületet, az időközben elhunyt nagyságoknak inkább új városrészekben biztosítanak utcát, teret. Praktikus okok is közrejátszanak ebben a szokásban: nem kellemes, ha címek százait kell megváltoztatni. Az Albertinaplatz ilyen szempontból alkalmas az átnevezésre – egyetlen ház kapuja sem nyílik a térre.
Bécs rohamosan terjeszkedik, s külsőbb kerületekben van már terv új nevekre: lesz például Billy Wilder utca, Teddy Kollek sétány, Maria Schell utca. A Zilk térnek azonban kétségkívül a belvárosban a helye: a tavaly október végén elhunyt egykori polgármester egész felnőtt életében ebben a kerületben lakott.
Népszerűségéhez nem fér kétség, még ha esetleg túlzás is, amit mondanak. Hogy tudniillik polgármestersége idején Zilk a főváros akkor 1,7 millió lakosából egymillióval tegeződött. A jó humorú, jó beszélőkéjű férfiút városa minden rezdülése érdekelte, polgármestersége tíz éve alatt óriási volt itt a fejlődés.
Zilk meggyőződéses szociáldemokrata és antifasiszta volt, a rasszizmust elítélő nézetei miatt 1993-ban egyik célpontja lett a levélbomba-merényletnek. A gyilkos küldemény kinyitásakor balkeze összeroncsolódott, élet és halál között lebegett napokig. Az orvosi bravúr megmentette kézfejét - két ujj nélkül -, de a fájdalmak élete végéig elkísérték.
Az 1927-es születésű Zilk pedagógus diplomával az osztrák televíziónál az ifjúsági adások felelőseként kezdte pályáját. Kényes témákhoz is nyúlt, Ausztria és a fasizmus kapcsolatához. Az 1964-es élő beszélgetés a cseh televízió elnökével a kelet-nyugati párbeszéd első megnyilvánulása volt. Később is kapcsolatban állt Kelet-Európa és Magyarország demokratikus ellenzékével. 1967-től csaknem tíz éven át az ORF programigazgatója volt; tévés karrierjét a politika kedvéért adta fel. 1979-ben a bécsi tartományi kormány kulturális tanácsnoka lett, majd 1984-től a város polgármestere.
Szabadkőműves volt és az SPÖ erős embere, akinek szavára élete utolsó pillanatáig hallgattak. Pedig soha nem tartotta be a "pártfegyelmet", talán ez is növelte népszerűségét. Nem volt híve Jörg Haider teljes kirekesztésének, kapcsolatban állt vele, elismerte erényeit.
Ő maga legnagyobb vereségei közé sorolta, hogy a bécsiek leszavazták a Budapesttel közös Világkiállítást, majd hogy az 1994-es helyhatósági választáson a bécsi SPÖ elvesztette abszolút többségét. Ez sok volt: 1995-ben átadta a város vezetését az általa utóddá kinevezett Michael Häuplnak, aki azóta több választáson nyerte el újra és újra a megbízatást.
Élete utolsó éveiben betegeskedett - dialízisre szorult, és szívelégtelenséggel többször volt kórházban, de ennek ellenére mindvégig aktívan részt vett a közéletben. A Neue Kronen Zeitung ombudsmanjaként az olvasók panaszaival foglalkozott, az ORF-ben állandó beszélgető műsora volt, s feleségével sűrűn megjelent társasági eseményeken is. Nincs ma olyan bécsi polgár, aki ne helyeselné, hogy közterületet nevezzenek el róla.
