Háromnapos gyász Lengyelországban

Glemp bíboros 1929 decemberében született Inowroclawban, munkáscsaládban. 1956-ban avatták pappá, majd a legendás Wyszynski bíboros szentelte 1979-ben bíborossá, az ő személyi titkára volt korábban. Jogi doktorátust is szerzett, tudományos tevékenysége jelentős, ezek az egyház történetével és a kánonjoggal foglalkozó művek.

Minden híradás és megemlékezés azt emeli ki, hogy rendkívüli időben vette át a lengyel katolikus egyház vezetését. 1981-ben a hívőket és a hierarchiát sokkolta a lengyel származású pápa, II. János Pál elleni (sikertelen) merénylet híre, s rá két hétre elhunyt a lengyelek által csak az évezred püspökének nevezett Stefan Wyszynski bíboros. Az ő talán legközelebbi munkatársa volt az akkor 52 éves Józef Glemp bíboros, aki átvette Wyszynski helyét.

Nem tudhatta, hogy a jövő talán még nehezebb lesz, mint a jelölése előtti időszak, hiszen pár hónappal később, 1981 decemberében bevezették a hadiállapotot. Glemp bíboros prímás a mai értékelések szerint megőrizte nyugalmát és mindenkit ugyanerre szólított fel, elbátortalanítva a testvérgyilkos harctól. Sokan ekkor „vörös prímásnak” nevezték, aki kollaborál a kommunista hatalommal, hiszen azt várták tőle, hogy éppenséggel bátorítson az ellene való harcra.

A prímás azonban ezt mondta akkor: „ A hadiállapot különleges bölcsességet, különleges nyugalmat és óvatosságot igényel... A bölcsesség a jövőbe való tekintetet és a magunk körül való tekintést jelenti. A bölcs nem az, aki a falba veri a fejét, mert a fej más dolgokra való. Ezért kell a helyzetet nyugodtan értékelnünk, abból a célból, hogy béke legyen, hogy megmentsük az életeket, és kerüljük el a vérontást. Ez az a cél, amely mindegyikünk előtt áll, egy őrült cselekedet a vesztést jelenti.”

25 év elteltével már az egykori egyházi méltóságok is megfelelőbben értékelik Glemp bíboros prímás viselkedését. Tadeusz Goclowski, a nyolcvanas években gdanski érsek elismerte, hogy maga II. János Pál is nagyon támogatta azt a vonalat, amelyet a prímás a hadiállapot alatt követett, hiszen a pápa személyesen köszönte meg Glempnek mindazt az erőfesztését, „amelynek következtében nem ontották feleslegesen a lengyel vért”.

Glemp bíboros a PAP lengyel hírügynökségnek adott 2011-es interjújában erről azt mondta, hogy II. János Pál megértette a lengyel helyzetet és jómaga is úgy vélte, hogy a megnyugtatás célravezetőbb megoldás volt, mint a hangulat fokozása, mert az harchoz vezetett volna. „A pápa megértette és jóváhagyta az episzkopátus álláspontját a hadiállapot idején. Mi akkor tényleg meg akartuk óvni a nemzetet a vérontástól. A Szentatya ebben a dologban nagyon határozott volt. Egyértelmű volt, és ezt maga Wojciech Jaruzelski tábornok is tudta, hogy a hadiállapot nem tart örökké. Ezért volt a pápalátogatás 1983-ra való áthelyezése logikus megoldás.”

1989-ben Glemp bíboros részt vett a kerekasztal megbeszéléseken, mint közvetítő, a Szolidaritást támogatva. A rendszerváltáskor a vallás közéletben való jelenlétéért aggódott, ám 1990-ben az iskolákba visszatért a hittan oktatása, Hanna Suchocka kormánya pedig 1993-ban aláírta a Vatikánnal a konkordátumot.

Glemp bíboros számos alkalommal tett hitet az európai integráció fontossága mellett, és 2004-ben, amikor országa az EU tagállama lett, nem is titkolta könnyeit. Az ünnepi aktus során mondott beszédében is kifejezte integráció iránti elkötelezettségét, kiemelve, hogy az egyház amellett áll, hogy közös Európát építsünk, az igazság és a jog alapelvein. „A vita, hogy milyen legyen majdan az Európai Unió, nagyon fontos, és bizonyosan kikristályosodik majd a megfelelő út, amellyel a szervezetet jobbítani lehet„ – nyilatkozta később.

2001-en a Józef Glemp bíboros vezette püspöki kar bocsánatot kért mindazért a rosszért, amely a lengylek részéről érte a zsidókat Jedwabnóban és más helyeken. A prímás akkor azt mondta, hogy a püspökök bocsánatot fognak kérni Istentől mindazért a gyűlöletért, amely emberek megsértését eredményezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyeleket is érték károk: a hitleristák nem egyet megöltek közülük zsidók megmentése miatt.

Életének egyik legnagyobb fájdalma az volt, hogy nem tudta megmenteni Jerzy Popieluszko atyát, akit 1984-ben a kommunista titkosszolgálat emberei gyilkoltak meg. Glemp ezt az ügyet tartotta legnagyobb vereségének.

Józef Glemp 2006-ban vonult nyugdíjba. Utolsó éveiben a májusi alkotmány tiszteletére emelt, Varsó melletti Wilanówban építendő templomnak szentelte minden erejét. Már a kilencvenes évek közepén olyan pletykák terjedtek Varsóban, hogy a bíboros prímás emésztőrendszeri daganatban szenved és meg is operálták, ám ennek hosszú évekig semmi jele nem volt. Tavaly márciusban maga jelentette be, hogy tüdőrák miatt műtötték meg, és a hivatalos bejelentés szerint ez a betegség volt halálának oka. Bronislaw Komorowski államfő háromnapos gyászt rendelt el Glemp bíboros halála miatt Lengyelországban.