Haragszomrád: mélyponton a magyar–horvát viszony
Mélyponton vannak a magyar–horvát kétoldalú politikai kapcsolatok – mondta Szijjártó Péter az MTI szerint. Ugyanis átment tárgyalni a horvát ellenzékkel, egészen pontosan Tomislav Karamarkóval, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével.
Szerinte Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számíthasson.
Magyarország a harmadik legjelentősebb befektető Horvátországban, és a Magyarországról külföldre irányuló befektetések esetében a második legfontosabb célpont Horvátország. A külügy adatai szerint a kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az 1,6 milliárd eurót, abból a magyar export az 1,17 milliárd eurót, és idén az első négy hónapban újabb 34 százalékkal nőtt a horvátokhoz menő exportunk.
„Szomszédok vagyunk, mindketten európai uniós tagállamok, de mivel a politikai kapcsolataink mélyponton vannak, mindez kihat az egész kapcsolatrendszerre” – mondta.
Szijjártó azt is mondta, hogy azért találkozott az ellenzéki vezetővel, mert ha esetleg ők nyernék a jövő évi választásokat, akkor ne a nulláról kelljen majd kezdenie.
Szijjártó összefoglalta, hogy a magyar–horvát kapcsolatoknak három fő területe van.
Az első az energia. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit. És például az, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát–magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, az nekünk is rossz.
„Rendkívül barátságtalan lépésnek tekintjük a horvát kormány részéről, hogy az Európai Bizottságtól újabb felmentést kért, holott az unió szabályai szerint 2013. december 31-ig minden interkonnektort meg kellett volna valósítani az EU területén” – mondta erről.
Aztán arról beszélt, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni.
De igazából az INA–Mol-ügy jelenti a feszültségforrást a két ország közötti viszonyban. „Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében” – mondta, bár ezt a vitában nem tudni, hogyan kéne érteni. Szerinte viszont a tárgyalások nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldást lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni.
Volt szó még a határátkelők számának bővítéséről, a 355 kilométernyi határszakaszon csak hét átkelő van, ami nagyon kevés. Szijjártó még a határ menti szénhidrogén-kutatásokról is beszélt, hogy azokat fel kell gyorsítani, és közös vasútfejlesztés is lehetséges lenne majd szerinte .
