Hamburg ezer varázsa

Az Európai Unióban a nem fővárosi rangú nagyvárosok közül csaknem 1,8 millió lakosával Hamburg a legnépesebb. Észak-Németország tartományi jogú települése hivatalosan a Hamburg Szabad - és Hanza-város (Freie und Hansestadt Hamburg) nevet viseli. Ezt a szabadságot és a vizekben gazdag régió kereskedelmi-gazdasági központ jellegét lépten-nyomon tapasztalja a vendég.

Két évezredes múlt

Hamburg két évezredes múltra tekinthet vissza. Mai jólétének alapját a középkori hajózás alapozta meg: a város az Elba folyón csatlakozik a 110 kilométerre fekvő Északi-tengerhez s kikötője ma a harmadik legforgalmasabb Európában. A város már századok előtt a német nyelvterület egyik kulturális központja volt. A vagyonos kereskedők, üzletemberek, hajótulajdonosok szerettek szórakozni és szántak pénzt a múzsákra is. Így a XVI. században megnyitott tőzsde közelében, a XVII. században már operaház, majd nemzeti színház épült. A hosszú históriája során számos tűzkatasztrófát és árvizet elszenvedett világváros utolsó nagy szerencsétlenségében, az 1962-es áradásban, több száz lakosa vesztette életét.
A közelmúltban 91. születésnapját ünnepelt későbbi bonni kancellár, Helmut Schmidt annak idején a város első embereként sokat tett azért, hogy lendületesen haladjanak a mentési munkálatok, majd a károk helyreállítása. A második világháború utáni kancellárok közül egyébként Schmidten kívül a jelenlegi kormányfő, Angela Merkel is Hamburgban jött a világra, majd gyermekkorát és felnőtt élete részét a hajdani NDK-ban töltötte. Egyébként A Hanza-város tavaly újraválasztott, népszerű főpolgármestere, Ole von Beust nyíltan vállalja, hogy saját neméhez vonzódik. Így a Szövetségi Köztársaság két legnagyobb városának, Berlinnek (Klaus Wowereit) és Hamburgnak is homoszexuális vezetője van, ami jelzi a választópolgárok toleranciáját.

Multikulti - 13.000 afgán

Hamburgnak hét kerülete van. A bel- és külföldi turisták leginkább talán a központi fekvésű Hamburg-Mittét és a vizekben gazdag Altonát ismerik. A további kerületek: Eimsbüttel, Hamburg-Nord, Wandsbek, Bergedorf és Harburg. Az Európai Unió hetedik legnagyobb városában több mint negyedmillió külföldi él, ez adja Hamburg multikulturális jellegét, gazdag gasztronómiai kínálatát. Az olyan északi specialitás, mint az angolna-leves (Aalsuppe), vagy a szalonnás bab (Bohnen und Speck) nem biztos, hogy mindenkinél nyerő, de vészhelyzetre mindig ott van a világhírű hamburger és a legendás német sör. Az itt letelepedett külföldiek között - akárcsak Németország más részein - a törökök vannak a legtöbben: bő félszázezres közösségükön kívül a 20 ezres lengyel és 13 ezres afgán kolónia is jelentős. A volt Jugoszlávia területéről is tízezrek találtak itt otthonra. A Hamburgban legálisan élő külföldiek egynegyede az EU-ból, így többek között Magyarországról érkezett. Aktuális becslések néhány ezer fős magyar gyökerű hamburgiról szólnak. Közéjük tartozik például Klaus von Dohnányi, a muzsikus család leszármazottjából lett népszerű korábbi polgármester. Egyébként – történetesen a St.Pauli szórakozó negyed szomszédságában -még Budapester Strasse is van.

Méregdrága hangversenyközpont

Hamburgot két tucat színháza, félszáz múzeuma Észak-Németország kulturális központjává teszi. A turisták bizonyosan nem unatkoznak a zenés szórakozóhelyeiről híres, a legendás Beatles karrierjében is mérföldkőnek számító világvárosban. Európában csupán London és Bécs, a tengerentúlon pedig New York konkurálhat a német kikötővárossal a musical-kínálatban. A muzsika szerelmesei jó, ha már hónapokkal németországi útjuk előtt lefoglalják a belépőjegyet, mert a látványos musical-előadások jobbára telt házasak.

A Németország legizgalmasabb kulturális projektjeként elhíresült épülő új hangverseny-központ, az Elbphilharmonie, a hamburgi kikötő ékköve lesz. S annak megfelelően méregdrága is. Felépítéséhez a város tehetős polgárai adományokkal járultak hozzá: Helmut Greve, Magyarország tiszteletbeli főkonzulja például 30 millió eurót adott. Mégis rengeteg kritikát kapott már Ole von Beust főpolgármester, mert a merész, látványos építészeti megoldásokban bővelkedő, 2150 fős nagyteremmel és két kisebb hangversenyteremmel rendelkező komplexum költségvetése közel a négyszeresére emelkedett s a városnak végül több száz milliójába kerül. Az eredetileg tervezett 80 millió helyett a nemrég tartott bokrétaünnepségen már 320 millió feletti horror-számláról sugdolóztak a jólértesültek. Ráadásul csak nagy késéssel, 2013-ban adják át az Elbphilharmoniet. A botrányt természetesen a német sajtó is megszellőztette, ám a politikusok júliusban indult vakációja miatt nincs esély arra, hogy ősz előtt eredményt hozzon az ügyben kiküldött vizsgálóbizottság.