Gyűjtőhelyeket a régiségek reciklálásának!
Nem csupán magyar jelenség, hogy az emberek, hivatalosan meghirdetett vagy spontán lomtalanítás címén megszabadulnak felesleges, de még használható tárgyaiktól. Olaszországban is így van ez, és e tárgyak szorgalmas begyűjtői ott is elsősorban cigányok. Most terv született a megunt régiségek „reciklálásáról”.
Hivatalos adatok szerint Itáliában naponta 90 ezer tárgy kerül így az utcára, és a „lomi-üzlet” évente több száz millió eurót hoz művelőinek. Ennek a haszonélvezője az a mintegy 30 ezer roma, akiknek többsége EU-n kívüli bevándorló. Ha minden „guberált” tárgyat 1 euró értékűnek veszünk, akkor egy „lomis” családnak e tevékenység évi 8.000 eurót is hozhat.
A használt cikkek reciklálásával foglalkozó szervezet, az Occhio alla Reciclone (szójáték a „ciklon szeme” kifejezéssel), amely június közepén országos hálózatot hozott létre (Rete degli Operatori Nazionali dell’Usato), a hagyományos ócskapiacok, utcai árusok ellenőrzésére, több éves interjúsorozatával kimutatta, hogy csak a 45 ezer római kukából és szemétlerakóból egyenként naponta minimum 2 használható tárgyat bányásznak ki.
A szemétbe dobott tárgyak 30-40 százaléka valóban újrafelhasználható: játékok, edények, elektromos berendezések, költözésekkor elhagyott tárgyak, még ruhák is. Ezért az Occhio del Riciclone azt indítványozta, hogy hozzanak létre az újrafelhasználáson alapuló ökológiai szigeteket, ahová operátorok békés hadserege gyűjtené be a felhasználható tárgyakat és őket bíznák meg az újraeladásokkal is. Ilyenre van már példa Franciaországban és Nagy-Britanniában is. E szigeteken ellenőriznék, fertőtlenítenék a tárgyakat raktározásuk és eladásuk előtt.
A kezdeményezés máris sikeresnek mondható, hiszen országos szinten legalább 3 ezren jelentkeztek, főleg a roma közösségekből, hogy a jövőben a reciklálás operátoraiként kívánják biztosítani legális megélhetésüket. Az ötlet tehát nemcsak gazdasági és környezetvédelmi, hanem a marginalizált rétegek társadalmi integráció szempontjából is hasznos lehet.
