Gyorsított eljárásban vizsgálják, vissza lehet-e tartani a forrásokat, ha sérülnek a jogállamisági feltételek
Varga Judit nem volt boldog, abszurdnak nevezte, hogy belehúznak.
Az uniós pénzügyi forrásokat védelmezni hivatott jogállamisági feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, azonban a kormányok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország a bíróság elé nem viszi az ügyet, és a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó útmutatóját.
Március végén Magyarország és Lengyelország az uniós bírósághoz fordult. Az Európai Parlament ugyanebben az időben elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint az Európai Tanácsnak következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel.
A testület a bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként. A bizottság akkor gyorsított eljárást kért a bíróságtól a magyar-lengyel kereset ügyében.
Az Európai Parlament csütörtökön – korábbi állásfoglalást megerősítve – felszólította elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot.
Varga Judit a gyorsított bírósági eljárás alkalmazását abszurd döntésnek nevezte, arra hivatkozva, hogy "a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület, most azonban az unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán".
(Kiemelt kép: David Sassoli Fotó: Európai Parlament)
