Gyors reagálású harci egységet állít fel az Európai Unió

Az Európai Unió egy tervezet szerint 2025-ig akár 5000 fős közös katonai erő felállítását fontolgatja, hogy különböző válsághelyzetekben beavatkozhasson, méghozzá anélkül, hogy az Egyesült Államokra kelljen támaszkodnia. Az „EU gyors bevetési kapacitása" szárazföldi, tengeri és légi egységekből állna, amelyek a válsághelyzettől függően bármikor bevethetőek lennének – legalább is ez áll abban a november 9-én kelt, bizalmas, 28 oldalas dokumentumban, amelyet a Reuters szerzett meg.

Az uniós kül- és védelmi miniszterek hétfő este Brüsszelben kezdték meg a terv megvitatását, amelyet kedden folytattak, azzal a céllal, hogy jövő év márciusáig megállapodjanak a végleges dokumentumról.

Az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia miniszterelnöke újságíróknak elmondta, hogy a kormányzati reakciók pozitívak voltak, de megjegyezte, hogy az Oroszországra összpontosító uniós államok, a terrortámadások miatt aggódók és a blokk déli szárnyán tapasztalható instabilitás miatt aggódó országok között hagyományosan nagy a szakadék. 

„Az első benyomások elég jók. Természetesen szükség van némi finomhangolásra" – mondta Matej Tonin, Szlovénia védelmi minisztere.

Két évtizeddel azután, hogy az EU vezetői először állapodtak meg egy 50 000-60 000 fős haderő felállításáról, de nem sikerült azt működőképessé tenni, a Josep Borrell, a blokk külpolitikai vezetője által készített stratégia-tervezet a legkonkrétabb erőfeszítés egy olyan önálló katonai erő létrehozására, amely nem támaszkodik az amerikai segítségre.

„Nagyobb gyorsaságra, szilárdságra és rugalmasságra van szükségünk a katonai válságkezelési feladatok teljes skálájának vállalásához" – áll a „Stratégiai iránytű" elnevezésű tervezetben. „Képesnek kell lennünk reagálni a közvetlen fenyegetésekre vagy gyorsan reagálni egy válsághelyzetre, például egy mentési és evakuálási misszióra vagy egy stabilizációs műveletre ellenséges környezetben" – áll a tervezetben.

Minden bevetéshez konszenzus kell majd

Az EU-s haderőben nem kellene mind a 27 uniós tagállamnak részt vennie, bár minden bevetés jóváhagyásához konszenzusra lenne szükség. A Stratégiai Iránytű a legközelebb áll az EU katonai doktrínájához, és hasonlít az Egyesült Államok vezette NATO „Stratégiai Koncepciójához", amely a szövetségi célokat határozza meg. Ami az EU számára döntő fontosságú, Borrell azt szeretné, ha az uniós tagállamok kötelezettséget vállalnának arra, hogy „biztosítják a kapcsolódó eszközöket és a szükséges stratégiai eszközöket".

Ez azt jelenti, hogy fejlesztik az EU-s haderő logisztikai, nagy hatótávolságú légi szállítási, valamint parancsnoki és irányítási képességeit, amiben idáig az Egyesült Államo támogatásával a NATO európai szövetségesei támaszkodtak. Borrell újságíróknak elmondta, hogy

jelenleg közel 60 közös uniós katonai projekt van folyamatban,

többek között fegyverek és egyéb képességek fejlesztésére, miután kedden több további projektet is jóváhagytak.

Az Egyesült Államok sürgette az európaiakat, hogy fektessenek be bevethető csapatokba, Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy az ilyen lépések kiegészítenék a NATO-t. Az EU 2007 óta tart fenn 1500 fős katonai csoportokat, de ezeket soha nem használták, bár Csádban és Líbiában próbálták bevetni őket.

A hír szerint ezeknek a harci csoportoknak a kisebb egységekre bontása rugalmasabbá és jobban bevethetővé tenné őket. „A modulok használata nagyobb rugalmasságot biztosít számunkra, hogy erőinket a válság jellegéhez igazíthassuk ... Ez kulcsfontosságú, ha le akarjuk küzdeni a múltban tapasztalt akadályokat"  – áll a stratégiai terv tervezetében.

(Kiemelt kép: Claudio Graziano tábornok, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke (c,l), Sir Stuart Peach légimarsall, a NATO Katonai Bizottságának elnöke (c,r) és az EU védelmi főnökei (CHOD) pózolnak a családi fotóhoz 2021. május 19-én Brüsszelben, Belgiumban. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszédet mondott az EUKB előtt, amelynek napirendjén a stratégiai iránytű és az uniós harccsoport szerepel. Az EU és a NATO közötti együttműködés szempontjait Sir Stuart Peach légimarsallal együtt vitatták meg. A fényképet Olivier Matthys / Pool / Hans Lucas készítette. Fotó: Olivier Matthys / Pool / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)