G8: fecseg a felszín, hallgat a mély
A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország állam- és kormányfői komoly aggodalmuknak adtak hangot a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve. Az olajárak növekedésének megállítására szerintük rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig több beruházásra van szükség az ágazatban. A résztvevők szerint a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és súlyos következményekkel jár a legsebezhetőbb országokban.
A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat. Az energiaellátás biztonságának érdekében a G8-ak az új technológiák és az energiahatékonyság témakörében fórum megrendezését javasolják a termelők és a fogyasztók részvételével, de erről részleteket nem közöltek.
A résztvevők külön nyilatkozatot fogadtak el az üvegházhatás mérsékléséről. Eszerint megállapodtak annak szükségességéről, hogy "legalább 50 százalékkal" csökkentik 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell folytatni és céljait kitűzni. Ezen belül meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és szükséges, hogy az összes nagy gazdaság, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek "különböző megközelítéseket tükrözhetnek". Ez utóbbiaknak azonban sem időpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
Bár az általánosságon ezúttal sem léptek túl, a résztvevők még ezt is sikerként értékelték. Megerősítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitűzés igazságos és szükséges - jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfő, aki szerint "nagy eredménynek tekinthető, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról". A Fehér Ház szóvivője "kiválónak" nevezte mind a kérdésről folyó vitát, mind pedig az elfogadott nyilatkozatot. José Manuel Barroso, az Európai Unió bizottságának elnöke első reagálásában úgy nyilatkozott, hogy az EU által kitűzött célokat sikerült megvalósítani a csúcson, és "sikerült a világot sínen tartani" a 2009-es, Koppenhágába tervezett nemzetközi klímakonferencia előtt.
A környezetvédők radikálisabb vállalást vártak a G8-ról, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidő kitűzése nem elég és követelték, hogy a gázkibocsátás nagy arányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitűzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsősorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25-40 százalékos csökkentés 2020-ig történő megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következő 12 évben a 20 százalékos csökkentést tűzte ki célul.
