Ferenc pápa szerint Marokkó keresztényeinek nem feladata a hittérítés
Marokkó kicsiny keresztény közösségének nem szomszédjaik hittérítése a feladata, hanem testvériségben élés minden máshitűvel - hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap Rabatban, ahol a marokkói főváros székesegyházában a többségében muzulmán észak-afrikai ország katolikus közösségének vezetőivel találkozott. A katolikus egyházfő kétnapos marokkói látogatását a vallásközi párbeszéd előmozdítására, egymás kölcsönös megismerésére használta fel.
Vatikáni becslések szerint a 35 milliós Marokkó lakói közül mindössze 23 ezren lakosság jelentős többsége iszlám vallású. A szerint mintegy 23 ezer római katolikus él az országban, a lakosság alig egy százaléka.
"A keresztények egy kicsiny kisebbséget alkotnak ebben az országban. De véleményem szerint ez nem probléma, még akkor sem, ha tudom, hogy időnként nehéz néhányotok számára" - mondta a találkozón az egyházfő.
"Az egyház nem a hittérítés, hanem a vonzó tulajdonságai által növekszik. Ez azt jelenti kedves testvéreim, hogy missziónkat nem létszámunk, az általunk betöltött tér nagysága határozza meg, hanem az a képességünk, hogy változásokat eszközöljünk ki, életre keltsünk csodát és könyörületet gyakoroljunk" - hangoztatta tapsvihar közepette.
A kereszténységre áttért marokkóiak azt remélik, Ferenc pápa látogatása arra készteti a marokkói hatóságokat, hogy toleránsabbak legyenek a vallásszabadságot illetően.
Ferenc pápát a konzervatív katolikusok gyakran bírálják ezért, mert ellenzi a szervezett, agresszív hittérítést.
A marokkói hatóságok nem ismerik el a marokkóiak keresztény hitre térését, ezért sokan titokban otthonukban gyakorolják vallásukat. Az iszlámról a kereszténységre való térítés tilos, három év börtönnel sújtják a hittérítőket.
"A probléma nem az, hogy kevesen vagyunk, hanem, ha semmitmondóak vagyunk" - hangsúlyozta a katolikus egyházfő, hozzátéve, hogy a katolikusoknak a vallásközi párbeszéd integráns részének kell lenniük "egy olyan világban, amelyet a szélsőségesség és a megosztás politikája szétszakított".
Ferenc pápa és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában szombaton tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségévé - különösképpen a "három (ábrahámi) vallás (judaizmus, kereszténység, iszlám) követői számára -, a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd.
Látogatása záróakkordjaként egy rabati sportcsarnokban Ferenc pápa misét mutatott be, amelyen a szervezők szerint mintegy tízezer ember, főként az észak-afrikai országban élő külföldi katolikusok vettek részt.
Vasárnap a katolikus egyházfő találkozott Jean-Pierre Schumacher atyával, egy 95 éves francia szerzetessel, az algériai tibirini trappista kolostor szerzetesei körében elkövetett vérengzés utolsó túlélőjével. Az algériai polgárháború idején, 1996 márciusában az Atlasz-hegységben lévő Tibirin Notre Dame kolostorának kilenc szerzetese közül hetet elraboltak, ötöt később kivégeztek, Schumachernek és társának, a 2008-ban meghalt Amédée atyának sikerült megszökni. Az algériai szerzeteseket decemberben boldoggá avatták.
