Felújítják a Magyarországi Német Színházat
Kétszázmillió forintos támogatást kapott a kormánytól az Országos Német Önkormányzat, hogy felújíthassa a DBU néven ismert szekszárdi Magyarországi Német Színházat.
Heinek Ottó, az Önkormányzat elnöke rövidesen aláírhatja a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy a Szekszárd szívében működő, hazánkban egyetlen professzionális, német nyelven játszó színház mihamarabb átépülhessen, korszerűsödhessen. Az MNOÖ érdeke, hogy az általa fenntartott színház épülete is a tulajdonába kerülhessen. Az eddigi tulajdonos Tolna Megyei Önkormányzattal folytatott hosszan tartó tárgyalás-sorozat eredményeképp sikerült elérni az ingatlan átvételét, ám a megye fenntartja a jogot, hogy adott esetben 15 év múlva visszavehesse azt. Az Önkormányzat szakértői jogilag aggályosnak tartják az ügyet, a magyar jog ugyanis nem szabályozza ingatlan határozott időre történő átadását. Mindenesetre olyan épületbe ruházhatnak be, amely 15 esztendőn át biztosan a kisebbségé. A DBU a felújítási és átépítési munkálatok ellenére is hat új produkciót tervez az új évadra: krimivel, zenés esttel, ifjúsági előadással és egyéb darabokkal minden generáció ízlésének eleget szeretne tenni.
Német iskolahálózat
A közgyűlés meghatározta a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium pedagógusainak, óvodásainak és iskolásainak számát is. A két, az MNOÖ által fenntartott oktatási intézményben a következő tanévbe összesen 1959 gyermek járhat majd, az ott dolgozó pedagógusok létszáma pedig tízzel nő. Örvendetes, hogy az Országos Önkormányzat szeptembertől a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium működtetését is magára vállalja. Amióta a legtöbb hazai iskola a Klebelsberg Központ alá tartozik, az iskoláknak nincs saját költségvetésük, így a kisebbségnek az eddigi intézményeiben szerzett tapasztalatok alapján kellett kidolgoznia ehhez a terveket.
.
Döntött a közgyűlés a magyarországi német keresztnevek új gyűjteményének kiadásáról is, amelyet az ELTE Germanisztikai Intézetének neves szakemberei készítettek el. A felújított gyűjtemény azon keresztneveket sorolja fel, amelyeket a magukat német nemzetiséginek valló szülők adhatnak gyermekeiknek –annak alapján is, hogyan alakult a névválasztás kérdése Németországban. Egyébként az, hogy német nemzetiségi szülők lehetőleg német nevet adjanak gyermekeiknek, szintén szerepel az Önkormányzat stratégiájának nemrég elkészült első változatában, amelyet a közgyűlés úgyszintén megszavazott. Szakértők ősz óta, öt munkacsoportban dolgoztak azon a dokumentumon, amely az MNOÖ tevékenységének legfontosabb irányelveit fogalmazza meg 2020-ig.
