Feladták a minőséget, özönlenek a pocsék gyógyszerek

Szakértői becslések szerint az Indiában gyártott gyógyszerek és gyógyhatású készítmények minimum 10 százaléka hamis, vagy nem felel meg a legalapvetőbb minőségi követelményeknek sem. Ezek fogyasztása miatt évente több ezer ember veszíti életét Indiában, és azokban az afrikai és ázsiai országokban, ahová India gyógyszereket exportál. Az elmúlt évtizedben nagyobb indiai gyógyszergyártók, egészségügyi szervezetek és különböző hatóságok küzdöttek azért, hogy egy új, a kor kihívásainak megfelelő gyógyszerszabályozási rendszert vezettessenek be. Azonban az erős lobbinak és a gyógyszergyártók fölött befolyást gyakorló politikai érdekcsoportoknak köszönhetően eddig nem sikerült érdemi változást elérniük.

A gyógyszerpiacot szabályozó törvény, a Drugs and Cosmetics Act radikális felülvizsgálatát hosszú ideje halogatják a törvényhozók, igaz, az elmúlt években történtek kísérletek a jogszabály átdolgozására. 2007 őszén láttak napvilágot például azok a javaslatok, amelyek a gyógyszerhamisítás komolyabb szankcionálását írták volna elő, így 10 ezerről 1 millió rúpiára növelték volna a kiszabható pénzbírságok összegét, valamint ötről tíz évre emelték volna a bíróság által minimálisan megítélhető börtönbüntetés mértékét. Az indiai egészségügyi miniszter, Anbumani Ramadoss úgy nyilatkozott, hogy a kormány mindent megtesz a hamis gyógyszerek okozta probléma kezelése érdekében, amelynek megfelelő kiindulási pontja az által benyújtott törvényjavaslat, amely a szankciók növelése mellett javaslatot tartalmaz egy új, átfogó gyógyszerszabályozási rendszer kialakítására. Ennek keretében egy olyan központi hatósági szervet állított volna fel, amely nem csak a termékadminisztrációt, hanem a minőség-ellenőrzést és a gyártási engedélyek kiadását is elvégezné.

Napjainkban ezeket a feladatokat egy helyett több különböző hatóság végzi el. A Drug Controller General of India (DCGI) adja ki a hazai és import gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét, de a gyártók ellenőrzését a helyi szinten működő, egymástól független szervek végzik. A rendszer alapvető problémáit az okozza, hogy a DGCI alulfinanszírozott, a helyi hatóságok pedig eltérő követelményeket támasztanak a gyógyszergyártókkal szemben. Maharastra állam például szinte nyugati színvonalú minőségi követelményeket ír elő a gyógyszergyártók számára. Ennek köszönhető, hogy itt működnek az ország legnagyobb és egyben legmegbízhatóbb gyógyszervállalatai. Ezzel szemben Uttar Pradés állam ad otthon a legtöbb gyógyszerhamisítónak, mivel itt nincsen átfogó követelményrendszer, és a meglévő szabályozás sem túl szigorú. Lehet azonban bármennyire erős és átfogó az egyes indiai államok szabályozási rendszere, ha az egyik államban elkészülhetnek a hamis vagy gyenge minőségű gyógyszerek, azok más államok piacaira is megtalálják az útjukat.

Mivel egy központi gyógyszerhivatal kivenné a helyi politika kezéből az ellenőrzési jogköröket, másrészt az erős hivatal működése csökkentené a rossz minőségű gyógyszerek gyártóinak számát, ezáltal jelentősen megkurtítaná az államok adóbevételeit is, az államok részéről erős ellenállás mutatkozott a szigorúbb szabályozás bevezetésével szemben. Ennek köszönhetően a miniszter a benyújtott javaslatok elfogadását nem tudta keresztülvinni a parlamenten. Míg az indiai felsőház képviselői nyitottnak bizonyultak az ügyben, az alsóház még csak napirendre sem tűzte megtárgyalásukat. Mivel azonban a parlamenti választások két hónap múlva esedékesek, a törvénymódosítás valószínűleg a következő kormányra vár majd. Néhány szakértő szerint azonban a helyi államok és politikusok eltérő érdekei és erős érdekérvényesítése miatt évek telhetnek el addig, amíg a gyógyszerszabályozás kérdése újra napirendre kerül Indiában.

A közelmúltban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (US Food and Drug Administration, FDA) az Egyesült Államokba irányuló export ellenőrzése érdekében saját kirendeltséget nyitott Indiában. Mivel azonban India gyakorlatilag feladta a gyógyszerminőség szabályozására vonatkozó törekvéseit, az FDA 2008 őszén exporttilalmat rendelt el az ország legnagyobb gyógyszercége, a Ranbaxy termékeivel szemben, amely komoly arculcsapást jelentett az ország számára.

Más országokhoz hasonlóan India is tanúja Kína esetében annak, hogyan ássák alá a különböző termékek körül kialakult botrányok egy ország gazdasági és kereskedelmi megítélését. Az ország kormányai évtizedek óta sikertelenül próbálkoznak a termékbiztonsági előírások és az ellenőrzési tevékenység szigorításával. Az érintettek talán csak akkor fognak észbe kapni, ha százak vesztik életüket külföldön az indiai termékek miatt, és a külföldi államok emiatt tiltólistára helyezik az indiai gyógyszereket - olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület hírlevelében.