Magyarországon romlott a jogállamiság helyzete, az Európai Parlament megszavazta a 7. cikkely szerinti eljárás folytatását

Hatalmas többséggel, 446 igen és 178 nem szavazat ellenében a módosítóval együtt elfogadta az állásfoglalást a Magyarország és Lengyelország ellen a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye alapján indított eljárás ügyében az Európai Parlament (EP). Magyarán

az EP kimondta, hogy a jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban is romlott.

Ugyancsak nagy többséggel elfogadták azt a módosítót is – írja a hvg.hu –, amellyel az EU-s költségvetési támogatás folyósítását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Ezt a szándékot korábban a Orbán-kormány hevesen bírálta. A határozatot a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselői is támogatták. A plenáris szavazáson egyébként összesen 665 képviselő vett részt, 41-en tartózkodtak, néhányan pedig felállva tapsoltak a határozat elfogadása után.

A képviselők egyúttal felszólították a soros EU-elnök Horvátországot, ne hagyják veszni az ügyet, mert eddig semmi nem történt Lengyelország és Magyarország ügyében,

rendszeres meghallgatások kellenek, az EU Tanácsa pedig készítsen konkrét ajánlásokat az országoknak, konkrét határidőkkel, amiket végre is kell hajtani.

Mint ismert, Magyarország ellen a  7. cikkely szerinti eljárás elindításáról Judith Sargentini jelentése alapján 2018 szeptemberében szavaztak az EP képviselői. Az anyagban a zöldpárti politikus 12 pontban emelt kifogást az Orbán-kormány politikája ellen – többek között az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a romák jogainak területén –, a jelentést pedig a néppárti politikusok többsége is megszavazta.

Az eljárást abban az esetben lehet elindítani, ha fennáll a Lisszaboni Szerződés 2. cikkelyében foglalt alapértékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete – megsértésének súlyos veszélye. A 7. cikkely az Európai Unió

hírhedt „nukleáris opciója”, az értelmében elindított eljárásnak pedig a vége például Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése lehet az Európai Tanácsban. Nem szólhatnánk bele, milyen törvények szülessenek az unióban.

Az Egyesült Királyság kilépésével maradó 27 EU-tagország kormánya közül először 23-nak kell megszavaznia, hogy „egyértelműen fennáll” az alapvető jogok és szabadságjogok súlyos megsértésének veszélye. Az Európai Tanácsban helyet foglaló állam- és kormányfők még a szavazás előtt különféle javaslatokat tehetnek az Orbán-kormánynak, de három szakaszban három szavazás kell, hogy az valóban szankciókat jelentsen Magyarországra nézve – másodszor például arról szavaznak, hogy valóban tartósan fennáll-e a sérelmezett helyzet.

A végső döntést minősített többséggel kell meghozni, azaz a 27-ből 16 szavazat szükséges.

A magyarok és a lengyelek kölcsönösen meg fogják védeni egymást – erre Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel ,miniszterelnök kabinetje is ígéretet tett – ezeken a szavazásokon, amit az Európai Tanács is nehézségként értékel, és úgy lehet kijátszani, hogy egyszerre szavaznak a két országról, hiszen az éppen érintett ország akkor amúgy sem voksolhat. Vagyis így két országot kizárnának, aminek jogszerűségét az EU-n belül is vitatják. 

Bár a leggyakrabban a szavazati jog megvonását emlegetik szankcióként, az is lehet, hogy az adott ország képviselőit egyszerűen nem hívják meg fontos találkozókra. Az csak egy jelképes szankció, ha nem fordítják le az uniós dokumentumokat a megbüntetett kormány országának nyelvére.

Rövid eljárásra semmiképp sem lehet számítani.