Európai Bizottság: Álhírek jelentek meg a magyar sajtóban az egészségügyi biztosról

Az Európai Bizottság visszautasítja azokat az álhíreket, amelyek Sztella Kiriakidisz uniós biztosról a magyar sajtóban megjelentek – írja Stefan de Keersmaecker bizottsági szóvivőre hivatkozva a hvg.hu.

Az elmúlt hetekben több olyan cikk is megjelent a magyar kormánymédiában, amely Ómolnár Miklósnak, a kormányközeli Mediaworks bulvár divíziójának vezetőjének állítására hivatkozva négymillió eurós kenőpénz átvételével vádolja az egészségügyért felelős uniós biztost.

Az információt az Origo azzal is összefüggésbe hozta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezi az orosz és kínai vakcinák használatát az EU-ban.

Keersmaecker szóvivő azt mondta, Sztella Kiriakidisz „fenntartja a rendelkezésére álló valamennyi jogi eszköz igénybevételének jogát.”

Mint a lap írja, az EU Külügyi Szolgálatának van egy külön akciócsoportja, amely hasonló, jellemzően orosz és kínai dezinformációkról rántja le a leplet – ám az EU-n belül működő, uniós adófizetők pénzével kistafírozott médiatermékek álhíreivel ők nem foglalkoznak.

Az Origo arról írt, hogy a 4 millió euró nemrég jelent meg a Kiriakidisz család számláján, a Ciprusi Szövetkezeti Banktól kapott kölcsön formájában. Ezt a bankot azonban, mint a hvg.hu írja, 2018 augusztusában – vagyis több mint egy évvel azelőtt, hogy Kiriakidisz uniós biztos lett volna és Covid-19-et felfedezték volna – szanálni kellett, mivel a kormánynak nem sikerült megmentenie a 2013-ban kezdődő ciprusi gazdasági válság következményeitől. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban vagy 2021-ben Kiriakidészék tényszerűen nem kaphattak hitelt ettől a pénzintézettől, mivel az már nem létezett.

A ciprusi cégnyilvántartás szerint az uniós biztos férjének vállalata ugyanakkor jelentős kölcsönt kapott a Ciprusi Szövetkezeti Banktól, mint erre a ciprusi számvevőszék jelentése fel is hívta a figyelmet. Az uniós biztos a vagyonnyilatkozatában a férjének számos más cégben való érdekeltségét feltüntette, ezt azonban nem. Erre az ellentmondásra Sven Giegold német zöldpárti EP-képviselő figyelt fel, aki levélben fordult az Európai Bizottsághoz április elején, hogy magyarázatot kérjen.

A korrupcióról szóló történet hitelességét mindenesetre az is aláássa, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül működő uniós intézmény, amelynek vizsgálataira a Bizottságnak nincs befolyása. A gyógyszer-engedélyeztetési eljárások logikája éppen ellentétes: a tudományos szakvélemény után adja ki az Európai Bizottság a forgalomba hozatali engedélyt.

Ehhez jön hozzá, hogy az EMA nem valamiféle külső nyomás miatt nem engedélyezte még a Szputnyik V vagy a Sinopharm oltásait, hanem azért, mert a gyógyszergyártók ehhez még be sem adták az uniós ügynökségnek a kérelmet, anélkül pedig nem lehet egy gyógyszert engedélyezni. Jelenleg csak az orosz vakcina előzetes bevizsgálása zajlik a gyártó kérésére, ami az oltás hatékonyságát, biztonságosságát és minőségét értékeli. Ha ez a folyamat lezárul, azután kérelmezheti a cég a forgalomba hozatalt. A gyártó kérésére a Magyarországon nem használt kínai vakcina, a Sinovac előzetes vizsgálata kezdődött el a héten, a Sinopharm eddig nem jelentkezett az EMA-nál.

(Kiemelt kép: Sztella Kiriakidisz uniós biztos. Fotó: Pool/AFP | Kenzo Tribouillard)