Északrajna-Vesztfália megingathatja a berlini kormányt
Vasárnap választásokat tartanak Németország legnépesebb, 18 millió lakosú tartományában, Északrajna-Vesztfáliában. Formálisan helyi ügy – ezúttal azonban döntő jelentőségű eseménye az országos német politikának. Düsseldorfban már korábban volt kereszténydemokrata – liberális, CDU-FDP kormány, mint most Berlinben. Ha az most elveszíti többségét, ez nem csak baljós jel – de oda e két párt többsége a Bundesratban, a tartományok házában a német parlamentben. Vasárnap minden negyedik német választópolgár szavaz: ha többségük elfordul ettől a koalíciótól, voksuk annak berlini társa ellen is szólhat. Így jelentősen meggyengülhet Angela Merkel kancellár és az általa vezetett szövetségi kormány helyzete.
A nagy ipari tartományban évtizedeken át a szociáldemokraták voltak hatalmon és a politikai erőviszonyok alakulása gyakran meghatározta az egész országét: itt kormányzott az SPD először az FDP-vel, később a Zöldekkel. A CDU 2005-ben jutott csak ismét egyszer hatalomra, majdnem 45 százalékkal, a 6 százalékot elért FDP támogatásával. Öt éve az SPD 37, a Zöldek jó 5 százalékot szerzett. A német gazdaság szempontjából meghatározó állam minden tizedik lakója, 1.8 millió ember egyébként külföldi: csaknem 600.000 török, 112.000 lengyel, 88.000 görög, 36.000 szerb él, dolgozik itt.
A két kormányzó párt szerény többsége azonban a felmérések szerint elolvadt: együtt immár csak 44-45 százalékra számíthatnak, ugyanennytre együtt az SPD és a Zöldek. Azaz: elvileg bármi fajta koalíció kialakulhat. Akár a két nagy párt, a CDU és az SPD szövetsége, amelyet a CDU-szavazók többsége, a szocdemek kisebbsége támogat. Akár a másik lehetőség, hogy Jürgen Rüttgers, a szavazatveszteség ellenére várhatóan újra legerősebbnek mutatkozó párt, a CDU miniszterelnöke a Zöldek segítségével marad kormányon. Miközben parlamentjében megerősödik az ellenzék – várhatóan immár a Balpárt is bekerül oda.
Akármiként is – a CDU-FDP helyi választási veresége több, mint kellemetlen lenne e két párt ősz óta működő szövetségi kormányának. Azok éppen e választásra tekintettel halasztották a döntéseket olyan égető kérdésekben, mint az egészségügy és az adórendszer reformja, az atomenergia jövője. Az újdonsült partnerek kormányzásának első félévét váratlan belső viták, ellentétek jellemezték. Angela Merkel kancellár helyzetét tovább nehezítették az újabb német halottak Afganisztánban: egyre népszerűtlenebb ez a háború, amely mellett a kancellár szilárdan kitart. Mindehhez járul most a görög válság. Annak megoldásába Merkel nem kevés habozás után bekapcsolódott – hogy a további német eladósodás ismét csak csökkentse népszerűségét. Nemrég még a németek 70 százaléka helyeselte tevékenységét – ma már csak 48 százalék szavazna újra rá.
Vereség után oda a reformok?
Amennyiben a CDU-FDP koalíció már egy ciklus után megbukik Északrajna-Vesztfáliában, Merkel asszonynak nem csak e politikai vereséget kell viselnie, amely mögött nyilvánvalóan a szövetségi kormány gyenge teljesítménye is ott rejlik. Hanem számolnia kell majd a gyakorlati következményekkel is: ebben az esetben a Bundesratban, ahol jelenleg a konzervatív-polgári pártok 37 szavazattal rendelkeznek a 69-ből - hatot elveszítenek. Ami azt jelenti, hogy az ellenzék, az SPD és a Zöldek, blokkolhatnak minden fontos döntést, amelyekhez e testület jóváhagyása kell. Azaz nagy reformokhoz aligha, esetleg csak kompromisszumok árán vezethet az út, a kormány mozgástere jelentősen beszűkül. S az újabb erőpróbák sincsenek olyan messze: jövőre hat tartományi választás lesz Németországban.
