Érvek mérkőzése

2016. május 25., 10:24

A politikai és szellemi elit elfogadható vagy épp lehangoló teljesítményéről Szelényi Iván szociológusprofesszor (Az elitek hatalma, 168 Óra, 2016. május 5.) és Felcsuti Péter egykori bankvezér (Krónikus válság, 168 Óra, 2016. május 19.) is szólt lapunkban. Egy másik olvasattal is próbálkozunk. Beszélgetőtársunk, Konrád György író mindig is aktívan politizáló értelmiségi volt, aki a rendszerváltás után végignézhette mások esetében a hatalomba kerülés kínjait is. Most is azt mondja: a szabadság gondolatáról nem lehet leszokni. „A kommunista pártállam helyén ma egy nacionalista, de szintén pártállam áll, és ezek közül egyik sem nevezhető a virágzó elmék csokrának. Az ebben résztvevő, ezt támogató elit voltaképpen csak egy kérdést tesz fel magának, hogy tudniillik keres-e elég pénzt ezzel a munkával, és ha igen, az mindenféle figurát odavonz, és korrupciót szül. A politika ma Kelet-Európában sokszorta jobban fizet, mint bármi a társadalom közepén vagy alján.” Interjúnk a csütörtökön megjelenő 168 Órában.


Szigetvári Viktor: A győzelem és a bojkott

„Amikor Haraszti Miklós a 168 Órának adott interjúban bedobja a bojkott ügyét, akkor a tűzzel játszik, és e tekintetben – de csak e tekintetben – felelőtlen. Mert egy interjú és az azzal kiváltott elismerő szavak helyett lehet, hogy inkább az lett volna a jó, ha nem csak velem beszél erről egy konferencián, hanem kávé mellett más politikusokkal is. Így, ami történt, egy hagyományos kritikai értelmiségi megrendelésnek tűnik. Ezek kapcsán pedig sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hogy az igazság esetleges birtoklása és a célszerű felvetések ténye önmagában nem viszi sikerre a politikával szemben megfogalmazott morális töltetű elvárásokat." A teljes írás a 168 Óra holnap megjelenő számában olvasható.


Komisszármérleg

Egymás után születnek a felmentő vagy az ügyészség által reméltnél jóval enyhébb ítéletek az úgynevezett politikusi elszámoltatás keretében. Az akció – a 2002 után indított hadjárathoz hasonlóan – teljes kudarcnak tűnik, legalábbis jogi szempontból. Ugyanakkor politikailag az elszámoltatás mégis sikeres, mert a közvéleményt csak az ügyek kirobbantása érdekli, a jogerős felmentő ítéletekkel kevesen törődnek. Keller László lapunknak azt mondja: ma már tudja, két hónapnyi munka után fel kellett volna állnia az államtitkári székből. Papcsák Ferenc jól fizető MNB-felügyelőbizottsági elnöki posztot kapott, Budai Gyula a külügyi tárcánál miniszteri biztos – a Fidesz tehát „kifizeti” kádereit, noha az övék sem sikertörténet. Abban mégis mindenki egyetért: az Orbán-kormány bukását követően az eddigieknél is keményebb elszámoltatás jöhet.Részletek a 168 Óra holnap megjelenő számában.


Ötcsillagos barátok

A hazai turizmus a GDP 10 százalékát termeli. Most pedig szervezetet váltott a turizmusirányítás. A Magyar Turizmus Zrt. megszűnt. Helyette a Nemzeti Turizmus Ügynökség működik; intézményi hátterét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adja. Ellenzéki politikusok úgy vélik: ezzel voltaképpen államosították a turizmust. Szakemberek viszont bizakodnak. A holnap megjelenő 168 Óra Doku-összeállításnak része az is, ki veheti meg a Hungest Hotelst, lehet-e belőle nemzeti szállodalánc. A soproni hotelbotránynak ugyancsak utánajártunk: vendégek hiába foglaltak szobákat a Fagusban, nem engedték be őket. És megkérdeztük az Európai Utazási Bizottság munkatársát az európai új utazási szokásokról.


Európa Parndorf után

Az osztrák hatóságok szerint a sofőrön keresztül az embercsempész-hálózat irányítói és szervezői is tudtak az utastérben fuldokló menekültekről, de nem hagytak esélyt számukra – így summázható a Parndorfnál megtalált, 71 holttestet rejtő hűtő-teherautó esete. Az ügyben a vezetőn kívül további négy férfit tartanak felelősnek az emberölésben. Az érintettek magyar letartóztatásban vannak: bűnszervezetben elkövetett embercsempészettel és sanyargatással gyanúsítják őket. Az ausztriai tragédia szorosabb együttműködésre késztette az európai hatóságokat, miközben a csempészek módszerei is megváltoztak. Írásunk a holnap megjelenő 168 Órában olvasható.

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.