Energia-show

Vendéglátója az EU és Oroszország közötti kapcsolat gyors rendezése mellett emelt szót. „Ésszerűtlen Oroszországot elszigetelni” – mondta Orbán, akinek dörgölődzése Moszkvához idegenkedést vált ki számos EU-partnerben. Állítólag létezik olyan terv az EU-ban, hogy kizárják Oroszországot az energiapiacról. Ez „illúzió” – mondta Orbán. Mindkét politikus hangsúlyozta: bízik abban, hogy a fegyverszünetről kötött minszki megállapodás után Kelet-Ukrajnában véget ér az erőszaknak. Putyin Ukrajnát tette felelőssé a Debalceve körül folyó jelenlegi harcokért.

A jobboldali nemzeti Orbán lehetőséget akart adni Putyinnak, hogy megmutassa a világnak: Ukrajna- politikája ellenére is vannak barátai az EU-ban. Putyint százfős delegáció kísérte, amelynek tagja volt Szergej Lavrov külügyminiszter, Alekszander Novak energiaügyi miniszter, Alekszej Miller, a Gazprom főnöke és Szergej Kirijenkó, a Roszatom főnöke is. A törékeny fegyverszünet kezdete óta ez volt Putyin első külföldi útja.

Öt kétoldalú szerződést írtak alá: egyet az oktatási és az egészségügyi együttműködésről, egyet Kazanyban, a Tatarsztan Orosz Köztársaság fővárosában felállítandó magyar konzulátus megnyitásáról. Egy másik szerződés a magyar atomenergetikai technikusok oroszországi továbbképzését szabályozza – tekintettel a Paksi Magyar Atomerőmű tervezett bővítésére. Oroszország Pakson két reaktorblokkot akar felépíteni. Már 2014 eleje óta titkos szerződés szabályozza, hogy Oroszország egy tízmilliárd eurós kölcsönnel finanszírozza meg az építési költségeket. Putyin és Orbán arról is megegyeztek, hogy Magyarország az ebben az évben kifutó, 20 évvel ezelőtt megkötött gázszállítási szerződés lejárta után is kap földgázt. Maradványmennyiségről van szó, amely a régi szerződés alapján Magyarországnak rendelkezésére áll, de amelyet a tervezettnél kisebb szükséglet következtében nem használt fel. Ez a mennyiség állítólag 2018-ig elegendő lesz. Az ország gázszükségletének 80 százalékát orosz gáz fedezi.

Földgáz mint fügefalevél

Orbánnak fontos volt, hogy kulcskérdésként mutassa be a földgázügyet. Még a Putyin-látogatás előestjén külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel sürgős spontán látogatást tett a szerbiai Szabadkán, ahol az Oroszország által a Balkánra tervezett Déli Áramlat földgázvezeték leállítása nyomán keletkezett regionális energiatémákat tárgyalta meg Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel. Orbán és Putyin támogatja egy Törökországból Európába vezető gázvezeték megépítését. Magyarország kormányfője abban bízik, hogy így megerősítheti gázszállítói szerepkörét a Balkánon, és azt kiterjesztheti Görögország irányában is. Putyin hangsúlyozta: a Déli Áramlat leállítása nem Moszkva akarata volt, hanem annak a következménye, hogy az EU-Bizottság kifogásolta az eredetileg Bulgárián át tervezett építést.

Az energia téma jól jött Orbánnak ahhoz, hogy elfogadhatóvá tegye a magyarok számára a barátságot Putyinnal. Már csak azért is, mert legutóbbi választási győzelmét 2014 tavaszán a kormányrendelet-el elrendelt energiaár csökkentésnek köszönhette. 2010-es hivatalba lépése előtt Orbán még árulásnak nevezte az akkoriban kormányzó szociálliberális kormány Moszkvához fűződő minden kapcsolatát. Orbán 1989-ben a budapesti Hősök terén szovjetellenes szónokként keltett feltűnést. A magyarok előtt magyarázatra szorul 180 fokos fordulata a Moszkvához fűződő kapcsolatokban, mert a magyarok a történelem során csaknem mindig ellenségként ismerik Oroszországot, bármilyen formában is létezett az – akár a cári birodalmat, akár a Szovjetuniót.

Putyin szovjet emlékművet keresett fel

Putyin a szovjet háborús emlékművet is felkereste abban a budapesti temetőben, amelyben megemlékeznek az 1956-os Sztálin ellenes felkelés leverésében elesett szovjet katonákról is. Sok magyart zavar, hogy az emlékművön „ellenforradalomként” van feltüntetve a felkelés. Ezzel kapcsolatban egy kérdésre válaszolva Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt válaszolta, hogy erről „más véleménye van a kormánynak”, mint Oroszországnak. E látogatáson ez volt az egyetlen nézeteltérés.

A helikopterekkel kísért orosz delegáció 30 gépkocsival száguldott keresztül a városon. Putyin miatt négy dunai hidat és csaknem az egész városközpontot lezárták. Valójában nem Orbán Putyin egyetlen barátja. Bulgária és Szerbia hagyományosan orosz barát, és gazdaságilag is szoros kapcsolat fűzi Oroszországhoz. Csehország és Szlovákia Orbánhoz hasonlóan bírálják az Oroszország elleni szankciókat. De a Putyint-értők közül az Európai Unióban ideológiailag senki sem udvarol olyan erősen a Kreml főnökének, mint Orbán. Tavaly nyári hírhedett „illiberalizmus”- beszédében példaképként említette Putyin Oroszországát.