Elsüllyesztett atom-tengeralattjárók okozhatnak környezeti katasztrófát

Elsüllyesztett szovjet atom-tengeralattjárók okozhatnak környezeti katasztrófát – erre figyelmeztetett nemrég a német közszolgálati televízió. Az egyik jármű már 30 éve fekszik a Jeges-tenger egyik peremtengere, a Kara-tenger mélyén, és a meghibásodott reaktorba víz szivárog, ami rendkívül veszélyes a környezetre. Az orosz hatóságok megpróbálják nyugtatgatni a közvéleményt, megfogalmazásuk szerint csak lehetséges veszélyről van szó. Egy másik atom-tengeralattjáró 2003-ban süllyedt el a Barents-tengeren, amely a legfontosabb tőkehal-halászati terület a világon.

Tenger fenekén a titánhajó is

2000. augusztus 12-én 11 óra 28 perckor a K-141 Kurszk nevű hadi járművet rázta meg hatalmas robbanás, majd 135 másodperc múlva még egy. Az orosz és a külföldi szeizmológiai állomások mindezt jól érzékelték. A tragédiában a teljes, 118 fős legénység meghalt. 2001 októberében a szerencsétlenül járt tengeralattjárót kiemelték az északi Barents-tenger hullámsírjából.

1989. április 7-én is tragédia történt, akkor a Norvég-tengeren a K-278-as Komszomolec atom-tengeralattjáróval. A katonai jármű máig sem tisztázott körülmények között kigyulladt, és 1500 méteres mélységbe süllyedt. Egy akkori televíziós kommentár szerint a Komszomolec valószínűleg örökre a tenger fenekén marad. A korának haditechnikáját állítások szerint jócskán, legalább 20-25 évvel megelőző egység egész hajótestét titánból építették, ezért szükség esetén akár 1250 méteres mélységbe is le tudott ereszkedni.

Az olcsóbb megoldást választották

„A haditengerészeti jármű atomreaktorát leállították, lefojtották, és egyelőre nem fenyeget sugárzás” – jegyezték meg a Komszomolec esetéről készített orosz televíziós dokumentumfilm készítői. Hozzátették: képtelenségnek tűnik a tengeralattjáró kiemelése, olyannyira drága és veszélyes vállalkozás lenne. A Komszomolec legénységéből 42-en meghaltak, 27 ember túlélte a katasztrófát, a fedélzeten két torpedó maradt, a hajótest megrepedt. A filmben az is elhangzott, hogy az állítólagos rövidzárlat miatt a szovjet haditengerészet büszkeségén keletkezett tűz nem érte el az atomreaktort és a nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétákat sem. A reaktorban azonban 116 kilogramm dúsított urán, a két atomtöltetben 3-3 kilogramm 239-es plutónium maradt.

Fennállt a veszélye, hogy mindez a tengerbe kerülhet, ezért 1989-ben még számításba vették, hogy felhozzák, de aztán olcsóbb, 20-30 évre biztonságot jelentő megoldást választottak: 1994-95-ben lezárták a kilenc rakétaindító állás nyílását és a hajótesten felfedezett lyukakat. Ökológusok és atombiztonsági szakemberek azonban aggódnak, akárcsak a K-159-es jelzésű atom-tengeralattjáró miatt, amely egyes adatok szerint 250 méteres mélységben fekszik a Barents-tengerben.

Fontosabb a kiemelésük, mint régen

A K-159 2003. augusztus 30-án süllyedt el, miközben megsemmisítésre emelték volna ki a vízből – akkor 9 ember vesztette életét. A reaktorában több száz kilogramm dúsított urán van – állítják német szakértők. 2011 augusztusában a Rosatom, az állami atomenergia-vállalat ismételten felvetette a tengeralattjáró kiemelését, de a döntést elhalasztották 2012-re. Idén október 11-én az Izvesztyija napilap közlése szerint az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a K-159-et és a másik, az északi Jeges-tenger fenekén 75 méteres mélységben ketyegő úgynevezett nukleáris bombát, a K-27-es szovjet tengeralattjárót is a felszínre hozzák. Utóbbit az Izvesztyija közlése szerint még 1980-ban süllyesztették el az északi Kara-tengeren, amikor kivonták a forgalomból. Engedélyt erre persze a Szovjetunió vezetése annak idején egyetlen országtól sem kért, mára azonban Moszkvának fontossá vált a sarkvidék védelme.

Egy stratégiai fejlesztési terv részeként az elsüllyedt tengeralattjárókon kívül az Északi-sarkhoz közeli, 191 szigetből álló Ferenc József-földről és Oroszországhoz tartozó további sarkköri szigetekről kivont katonai egységek után maradt veszélyes anyagokat is megsemmisítik. Az orosz haditengerészet azonban nem rendelkezik az atom-tengeralattjárók kiemeléséhez szükséges speciális műszaki berendezésekkel és a megfelelő szakemberekkel sem, így külföldi cégekhez fordul segítségért, mint ahogy azt a 12 éve tragikus körülmények között elsüllyedt Kurszk kiemelésekor tette.