Eljött a sárkányok ideje
Vége a monszunnak, eljött az ünnep ideje. A nap már nem süt olyan erővel, esőtől sem kell tartani, olyan az idő, mint a legszebb otthoni szeptemberi napokon, csak öt fokkal melegebb. A Katmandu-völgy ilyenkor a legszebb - egész nap tiszta, töretlen napütés, igaz, a völgy szélén a hegyek felett megjelenik néhány hatalmas cumulus, a monszun néha még be-beköszön.
Nepálban ez a termés betakarításának ideje, és a legnagyobb hindu ünnep, a Dashain kezdete. A természetet "boldogságát" az emberek hangulata is tükrözi - ez a megújulás ünnepe: mindenki ruhát vásárol, az utcákat ellepik az árusok. Hordják, terítik szét portékájukat, asszonyok alkudoznak velük.
Még a sárkányárusok csinálnak jó bizniszt, minden évben új design-nal és új cérnával rukkolnak elő. A színes, hártyavékony zsírpapírból készülő minták csupán dekoratív szerepet töltenek be, a cérna minősége viszont élet-halál kérdése, az égboltban megküzdött csaták eldöntője. A madzagok selyemmel átszőtt, vagy üvegporral meghintett verziók a legsikeresebbek - és a legdrágábbak. Míg a sárkány maga pár rúpia (kb. tíz Forint), a legjobb madzagok akár több száz rúpiát is elkérhetnek. Az egészet aztán rátekerik egy bambuszból készült orsóra, mellyel pillanatok alatt lepereghet akár százméternyi madzag is. A gyorsaság ugyanis döntő szerepet játszik abban, ami következik.
A gyerekek egész nap az utcán, szinte megőrülnek az eget ellepő sárkányoktól. Mikor legalább két sárkány repül az égen, a madzag ide-oda rántásával gyors, oldalvást zuhanó manőverekbe kezdenek, hogy a másik madzagját elvágják. Persze a móka akkor a legnagyobb, ha egyszerre többen is részt vesznek benne, így több száz méter magasban valódi háborúra kerülhet sor. A végén győztesnek kikiáltott sárkány földi irányítója nem pihenhet sokáig babérjain, hiszen ekkor indul csak meg a szűk sikátorokban, árkon-bokron át a földi verseny a trófeáért, a levágott sárkányért.
A kecskék, bárányok számára nem ilyen kedélyes pár nap az egész - igazi, vérbeli hindu ünnep lévén a Dashain alatt majd' minden család állatáldozatokat mutat be, amiből aztán az ünnepi vacsora készül. Ennek a szerepe az, hogy az élet kevésbé könnyed oldala előtt is fejet hajtsanak - hiszen a "jó" és a "rossz", a sötét és a fény, eső és nap együttműködése mind elengedhetetlen a jó termés érdekében.
