Elbukott a török puccskísérlet
Péntek éjjel puccskísérlet volt Törökországban. Katonák foglalták el a fő reptereket és stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban, bejelentették, hogy átveszik a hatalmat. Recep Tayyip Erdogan elnök ellenállásra szólította fel a híveit, akik az utcára vonultak és gyakorlatilag elfojtották a puccsot. Sok helyen volt tűzharc, a parlamentre légicsapást mértek, több tucatnyian meghaltak és százak megsebesültek az összecsapásokban. A történtekből megerősödve kerülhet ki az autokratikus módszerei miatt bírált Erdogan.
A török hadsereg néhány egysége péntek éjjel megszállta Isztambul és Ankara stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalta a köztévét, és bejelentette: átveszi a hatalmat, szükségállapotot és kijárási tilalmat rendel el az országban.
A puccskísérlet azonban néhány órán belül kifulladt: Recep Tayyip Erdogan elnök a Facetime nevű online videoközvetítős mobilapplikáción bejelentkezve ellenállásra szólította fel a híveit, akik hamar ellepték az utcákat, és egyes helyeken nekimentek a katonáknak, többjüket megverték és megkergették.
Az éjjeli órákra Erdogan visszatért Isztambulba, és közölte: a kormányból mindenki a helyén van, a puccs megbukott, a tetteseket felelősségre fogják vonni.
A puccskísérlet nem volt vértelen. A légierő lázadó tagjai Ankarában csapást mértek a parlament épületére; a fővárosban összecsapások voltak a köztévénél, a hírszerzésnél és az országos rendőr-főkapitányságon is, egy vadászgép lelőtt egy helikoptert is. Jelentések szerint legalább 17 rendőr halt meg tűzharcokban, a parlamentre mért csapásban legkevesebb tucatnyian vesztették életüket. Összesen 60 halottról érkezett jelentés. A sebesültek számáról nincs pontos információ, de az első hírek több száz emberről szólnak.
Egyes helyeken még a reggeli órákban is folytak összecsapások. Ankarában az elnöki palotánál a hírek szerint vadászgépekről lőtték a puccsisták harckocsijait, de a parlament épülete felől is fegyverropogás és robbantások hallatszottak, dacára annak, hogy a kormány szerint urai a helyzetnek. Erdogan kisebb ankarai összetűzésekről beszélt közép-európai idő szerint reggel hat óra magasságában.
Mi történt tegnap éjjel?
A török hadsereg a köztévében beolvasott közleményében szükségállapotot és kijárási tilalmat jelentett be péntek éjjel. A közösségi médiát kiiktatták.
A puccs mögött Muharrem Köse ezredes állhatott – erről ír a Hürriyet isztambuli és ankarai katonai forrásokra hivatkozva erről ír. Állítólag a puccs végén ő vette volna át az elnöki posztot.
A hadsereg belbiztonsági alakulatai lezárták a Boszporuszon átívelő hidakat, Ankarában és Isztambulban lövéseket hallottak, harci repülők és helikopterek köröznek a két nagyváros fölött. A a hadsereg elfoglalta a főváros és Isztambul stratégiai pontjait és reptereit. Ellepték a kormánypárt irodáit is, az ott tartózkodókat távozásra szólították fel.
A tankok tüzet nyitottak a török parlament épületénél, miközben az isztambuli reptéren is lövéseket hallottak. A Boszporusz-hídnál a rohamrendőrök és a hadsereg erői között kezdődött tűzharc. Az oda vonuló civil tüntetők között is voltak áldozatok.
A hírszerzésnél is harcok folytak. Rendőrségi központokra támadtak helikopterek. A török állami hírügynökség szerint 17 rendőr halt meg a puccsban.
Egy török vadászgép lelőtt egy puccsisták által használt katonai helikoptert.
Az elnök, Recep Tayyip Erdogan az Égei-tenger partján tartózkodott a dél-törökországi Bodrum városában szabadságon. Egy helyi tévének telefonon azt mondta, hogy a puccs egy kisebbség műve a hadseregben, de le fogják győzni őket.
A török vezetés azt közölte, hogy „a parancsnoki láncolat betartása nélkül” indultak katonai műveletek az országban. A kormány felszólította a hidakat elfoglaló alakulatokat, hogy azonnal adják fel magukat.
Az ellenzék sem támogatta a puccsot
A két ellenzéki párt a puccskísérlet ellenében foglalt állást. „Ez az ország sokat szenvedett a puccsoktól. Nem kellene ezeket a nehézségeket megismételni” – közölte Kemal Kılıçdaroğlu, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője. Hozzátette: a CHP óvja a köztársaságot és demokráciát, és az emberek akaratát mint a parlamentáris demokrácia alapját tekinti.
A Nemzeti Mozgalom Pártja telefonon biztosította a miniszterelnököt a demokrácia és az emberek szabad akaratának fontosságáról.
Jelentések szerint az elnöki palotát őrző alakulatokat lefegyverezték és őrizetbe vették az ország vezérkari főnökét, Hulusi Akart.
A török hadsereg az ország modern történelme során sokszor beavatkozott már a politikai életbe, 1960 óta négyszer buktatták meg a kormányt. A hadsereg hagyományosan a szekuláris rend biztosítékának tartja magát, és az utóbbi években elég rossz viszonyt ápolt a bírálói szerint egyre inkább konzervatív-iszlamista irányba mozduló Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP).
Binali Yildirim miniszterelnök szerint „nem lehet puccsnak nevezni” a történteket, de „a hadsereg egy része illegális kísérletet indított” a hatalom megszerzésére.
Törökországban blokkolták a Twittert, a Facebookot és a Youtube-ot.
Ki kivel van? – az Index elemzése
Nagy vonalakban és leegyszerűsítve így lehetne jellemezni a török belpolitikai-társadalmi helyzetet:
– Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) jellemzően a vidéki, konzervatívabb rétegek támogatását élvezi.
– Ezzel szemben a városi, nyugatosabb, szekuláris és liberális népesség ki nem állhatja a keménykezű, autokratának tartott Erdogant és konzervatív, iszlamistába hajló nézeteit.
– Erdogan szeretne elnöki rendszert bevezetni, hogy még inkább kezében összpontosítsa a hatalmat, de ehhez nem tud elég támogatást szerezni, mert ehhez alkotmánymódosítás, ahhoz meg kétharmados többség kellene. Márpedig a tavaly júniusi választásokon csak a képviselői helyek 41 százalékát kapta meg az AKP.
– Erdogan ezért aztán összerúgta a port a kurdokkal, és újraélesztette az ország délnyugati részén a békefolyamat néhány évvel ezelőtti megindításáig folyt polgárháborút. Így akarta növelni népszerűségét, arra hivatkozva, hogy csak ő védheti meg a nemzetet a nagy veszélytől. Emellett pedig keményen fellépett a vele szemben kritikus média, valamint az utána és körei után szaglászó, szerinte Fethullah Gülen hitszónok hálózatához tartozó ügyészek és rendőrök ellen.
– A második választáson már 49,5 százalékot szerzett az AKP. Bármennyire is autokratikus Erdogan, ez táborát nem zavarja, egy jelentős tömeg pedig erős vezetőt akar a biztonsági kihívások fényében.
Vélhetően a hadsereg azért avatkozott be, hogy megakadályozza Erdogant az elnöki rendszer kiépítésében és az ország jobbra tolásában.