Egy kedvelt élelmiszerlánccal kevesebb
Január közepéig még nyitva tartanak a Zielpunkt üzletek, és próbálnak nagy árengedménnyel túladni a tartós cikkeken. Az osztrákok kedvelték a hálózatot, a mérsékelt áron kínált élelmiszerek mellett szívesen vásárolták a használati cikkeket is. Az üzletlánc múltja elég viszontagságos, az utóbbi időben gyorsan követték egymást a tulajdonosváltások. Arra azonban csak kevesen emlékeznek, hogy az eredeti alapítók egyike magyar származású.
A hatvanas évek közepe táján még ritkaságszámba ment az önkiszolgáló bolt, így valóságos szenzáció volt, amikor a ma is Bécsben élő magyar származású (kilencven éven felüli) Eisenberger Jenő üzlettársával megalapította az utóbbi nevére keresztelt Löwa hálózatot. Az önkiszolgálás bevált, az üzlet nagyszerűen ment, nem csoda, hogy a német Tengelmann csoport szemet vetett rá.
Alig öt év után az alapító duó nagy haszonnal adta tovább az egy ideig még Löwa néven működő élelmiszer hálózatot. 2005-ben, akkor már Zielpunkt néven működő 360 boltból 95-öt a Tengelmann Plus diszkont lánccá alakította (a birodalomhoz 2008-ig magyarországi leányvállalatok is tartoztak). Három év múlva a Plus-okból újra Zielpunkt lett, 2010-ben pedig a Tengelmann az egész bolthálózatot továbbadta egy luxemburgi cégnek. Külsőleg semmi sem változott. 2012-ben a luxemburgi cég német ügyvezetője megvásárolta a vállalkozást, de elszámította magát, és egy év múlva új tulajdonost keresett.
A felső-ausztriai Pfeiffer csoport két lépésben száz százalékos tulajdonhoz jutott. A hálózat adóssághalmaza azonban a jelek szerint meghaladta az új tulajdonos lehetőségeit: a veszteségek évek alatt halmozódtak fel, s valószínűleg annak is betudhatók, hogy a diszkonttá leminősített, majd mégis visszavett boltok nem voltak képesek visszanyerni vásárlóközönségük bizalmát. Gazdasági számítások szerint a meneküléshez 2018-ig legalább 60 millió eurót kellett volna befektetni: a jobbára bérelt üzlethelyiségek nincsenek jó állapotban.
A mostani csődhöz hozzájárult a versenyhatóság nyáron hozott határozata: fél millió euró büntetést rótt ki a hálózatra, amiért 2007-től négy éven át bizonyos élelmiszeripari termékcsoportok árait nem megengedett módon állapította meg. Bár a vásárlók ennek örülhettek, a versenytársak a hatósághoz fordultak, amely nekik adott igazat. Tény, hogy a 2013/14-es évben 12 millió euró volt a deficit, a kötelezettségek ma 70 milliót tesznek ki, a saját tőkerész pedig az elmúlt évek veszteségei miatt mínusz 25 millió euró. A most bejelentett csőd 2700 alkalmazott, és a logisztikai központban dolgozó további 300 munkatárs, no és számtalan beszállító számára jelent bizonytalan jövőt, bár a tulajdonos Georg Pfeiffer nem tartja kizártnak, hogy az ágazatból rivális hálózatok átvehetnek több boltot – személyzettel együtt. Ugyanakkor ez nem lesz ilyen egyszerű: a kiskereskedelemben gyilkos konkurenciaharc dúl, erősek a multicégek és inkább csak ezek rendelkeznek lehetőséggel a további bővülésre, ám a kartelltörvény miatt ez igencsak korlátozott.
Az élelmiszerkereskedelmi piac négyötödét a REWE-csoport (Billa és Merkur), a Spar, az Ausztriában Hofer név alatt futó Aldi, valamint a Lidl uralja. Ráadásul Ausztriában túl sok a kereskedelmi egység, nem csoda, hogy az elmúlt évben 2000 bolt zárt be. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy ölre mennek a tőkeerős befektetők a most kalapács alá kerülő 229 üzlet megvásárlásáért. Utóbbiak közül egyébként 126 van Bécsben, 53 Alsó-Ausztriában, 27 Steiermarkban, 23 Burgenlandban. A csődeljárást – amelynek keretében már megkezdődött az egyes boltok értékének felmérése – gyakorlott csődbiztos vezeti, ám ő sem túl optimista.
