DSK szexbotránya: egy karaktergyilkosság forgatókönyve?

A 62 éves, nemzetközi reputációjú közgazdász-politikust szombaton délután (európai idő szerint vasárnap hajnalban), a Kennedy repülőtéren állította elő a New York-i rendőrség, miután a manhattani Sofitel luxushotel egy 32 éves szobaasszonya feljelentés tett ellene nemi erőszak kísérlete, szexuális zaklatás és személyi szabadság korlátozása címén. A repülőtérre röviddel azelőtt kiérkezett IMF-vezért alig tíz perccel a felszállás előtt, egy Párizsba induló Air France gépről szedték le, és beszállították a harlemi kapitányságra. Strauss-Kahn (akit hazájában DSK-ként emlegetnek) nem tanúsított ellenállást, de egészében tagadta a terhére rótt cselekményt. Pár órával később a feljelentő hivatalosan is azonosította állítólagos támadóját. Az ügyben kirendelt bíró hétfőn délután, egy DNS-vizsgálat elvégzését követően úgy döntött, hogy a védők által indítványozott egymillió dolláros óvadék ellenében sem helyezi szabadlábra az IMF vezetőjét.
A vádlottnak legközelebb május 20-án kell megjelennie a bíróság előtt, addig börtönben marad.

A francia médiában vasárnap reggeltől valóságos nyilatkozatcunami indult be, a politikai színpad valamennyi oldalának szereplői állást foglaltak a nemzetközi botrány ügyében. Martine Aubry, a francia Szocialista Párt (PS) főtitkára, akit „villámcsapásként” ért a hír, az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartására, felelős magatartásra, az egység megőrzésére hívta fel pártját. Arról egyelőre nem szólt, mi következik abból, hogy a PS legesélyesebbnek tartott lehetséges elnökjelöltje minden valószínűség szerint kiesett a jövő évi küzdelem aspiránsai közül. Francois Baroin kormányszóvivő tévényilatkozatában szintén az óvatosság követelményét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a kormány tartja magát az ártatlanság vélelméhez és tudomásul veszi az amerikai igazságügyi eljárást.

DSK egyik bizalmi embere, Jean-Marie Le Guen kétségbe vonta az IMF-elnök erőszakos fellépéséről szóló információt, amely szerinte ellentmond a politikussal személyes kapcsolatban állók tapasztalatainak. Dominique Paillé, az UMP kormánypárt volt szóvivője a manipuláció lehetőségére utalt: szerinte DSK egy banánhéjon csúszott el, amelyet szándékosan vetettek a lába elé. Ugyanakkor hozzáfűzte: azért tehették ezt meg, mert tudták, hogy sebezhető. Christine Boutin, az UMP-vel szövetséges Kereszténydemokrata Párt elnöknője is úgy vélekedett, hogy csapdát állítottak Strauss-Kahnnak, s és az beleesett. Az elnöknő szerint a manipuláció forrása lehet maga az IMF, vagy a francia jobboldal, de akár a baloldal is.

Jacques Attali neves közgazdász, a néhai Francois Mitterrand szocialista elnök egykori tanácsadója tényként szögezte le: bárhogy alakuljon is a történet, DSK már nem tud indulni pártja elnökjelölti előválasztásán, végképp kiesett a versenyből. Ő sem zárta ki, hogy az IMF-vezér manipuláció áldozatául esett.

DSK Achilles-sarka

Az ügyben megszólaló francia közéleti személyiségek közül többen tettek célzást az ellenállhatatlan sármőr hírében álló Strauss-Kahn közismert gyengéjére: nem tud ellenállni a gyengébbik nem vonzásának.

Amikor 2007 nyarán (a frissen megválasztott Nicolas Sarkozy elnök hathatós brüsszeli közbenjárásától megtámogatva) az IMF vezetőjévé választották a korábbi szocialista kormányok briliáns képességű volt pénzügyminiszterét, elsőként a baloldali Libération brüsszeli tudósítója fogalmazott meg kétségeket a döntés helyessége iránt. Jean Quatremer blogbejegyzésében figyelmeztetett: „Strauss-Kahn egyetlen igazi problémája a nőkhöz való viszonya”. Túlzottan rámenős, gyakran a zaklatást súrolja. A média is tudja ezt, de senki sem beszél róla (Franciaországban vagyunk). Márpedig az IMF olyan nemzetközi intézmény, ahol angolszász erkölcsök uralkodnak. Egyetlen rossz mozdulat, egy túlzottan egyértelmű célzás, és a média lecsap…. Franciaország nem engedhet meg magának egy újabb botrányt.”

Aggodalma néhány hónap múlva igazolódott. 2008 januárjában lepleződött le, hogy az IMF új főnöke titkos viszonyba keveredett egyik beosztottjával, Nagy Piroska közgazdásszal. A hónapokig húzódó vizsgálat végén a szervezet felmentette a hatalommal való visszaélés és jogtalan előny biztosításának vádja alól a vezérigazgatót.A magyar nő, aki elismerte, hogy kényszer nélkül ment bele a házasságtörésbe, távozott az IMF-től. DSK neje, Anne Sinclair francia-amerikai tévészemélyiség hajlandó volt fátylat borítani az "egyéjszakás kalandra".

A francia közvélemény hamar napirendre tért az „egyszeri botlás” fölött, a hétvégi manhattani krimi kipattanása után azonban a hazai médiában hirtelen előkerült egy 2007-es tévéfelvétel, amelyben a most 32 éves Tristane Banon újságirónő, DSK lányának barátnője elmesélte, hogyan támadta le egy 2002-es interjúkészítés alkalmával a politikus. A szoknyavadász interjúalany nevét az akkori tévéfelvételen kifütyülték. Az eset elszenvedője most úgy döntött, hogy utólag tesz feljelentést DSK ellen.

A Libération hétfői híradása már-már a sci-fi határát súrolja. A lap felidézi, hogy április végi párizsi látogatása idején DSK együtt ebédelt a lap tudósítójával, akinek elárulta: attól tart, hogy megfigyelik és esetleg kelepcébe csalják valami pénz- vagy nőüggyel kapcsolatban. Elképzelése szerint bármikor ,,előkerülhet egy autóparkolóban állítólag megerőszakolt nő, aki majd 500 ezer eurót kap, a sztoriért”.

Összeesküvés-elmélet vagy paranoia?
Április végétől valóban felforrósodott a légkör a Valutaalap rendkívül sikeresnek ítélt francia igazgatója körül, aki - bár elnökjelöltségi szándékát hivatalosan még nem jelentette be - a politikusok népszerűségi versenyében hónapok óta biztosan tartja első helyét, miközben Sarkozy elnök legjobb esetben is csak a harmadik helyen áll.

DSK jól érezte, hogy valami készül ellene. Május 3-án jelent meg először a sajtóban az a névtelen felvétel, amelyen Strauss-Kahn és felesége egy Porsche Panamera luxuskocsiba szállnak be Párizs egyik legelegánsabb pontján, a Vogézek terén lévő lakásuk előtt. A 150 000 euró (mintegy 40 millió forint) értékű gépkocsiról mindenkinek a szemérmetlen gazdagság, DSK esetében a „kaviárbaloldal” fogalma jut az eszébe. A kép nézőjében óhatatlanul felötlik az az ellentmondás, hogy a társadalom elesettjeinek képviseletét, a szolidaritás elvét hirdető szocialista párt leendő köztársasági elnöke fényévnyi távolságban van azoktól, akiknek nevében politizál.

A felvétel bejárta a francia sajtó minden zugát, s zajos visszhangot keltett. A lapok versengve kezdték leltárba venni a Strauss-Kahn házaspár valóban bőséges vagyonát, a párizsi, georgetowni ingatlanoktól a marrakeshi villán keresztül Anne Sinclair műgyűjtőó nagyapjától örökölt műkincsgyűjteményéig.

Időközben kiderült, hogy a Porsche DSK egyik közeli barátjáé, s az is, hogy a médiaoffenzíva elindításában úttörő szerepet vállalt az Atlantico.fr hírportál, amelynek Sarkozy volt kampányfőnöke, Arnaud Dassier a tulajdonosa, A Porsche-fotóval kezdődött hangulatkeltést már semmi nem tudta leállítani. A France Soir például arról tudósította olvasóit, hogy az IMF főnök a celebek New York-i szabójánál, darabonként 35 000 dollárért varratja öltönyeit. DSK-nál itt elszakadt a cérna. Múlt pénteken – egy nappal a manhattani ,,lebukás” előtt – közleményben jelentette be, hogy ügyvédei útján rágalmazási pert indít a France Soir ellen.

A hétvégi események sorában is van néhány több mint figyelemre méltó elem. DSK repülőtéri előállításának hírét elsőként egy francia internetező tette fel a Twiterre, bő egy órával azelőtt, hogy az amerikai sajtóban megjelent volna, s alig húsz perccel azután, hogy a jelenet lezajlott a helyszínen. Jonathan Pinet, a kormányzó UMP ifjúsági szervezetének aktivistája egy amerikai kapcsolatára hivatkozva azt tudatta, hogy DSK-t egy New York-i hotelből vitték el. Ez a részlet ugyan téves, de az alapinformáció később igaznak bizonyult. Az is tény, hogy a twitterező ifjútól a hírt elsőként ugyanaz az Atlantico.fr vette át, amely a Porsche-fotót is útnak indította.

Kapcsolódó korábbi cikkeink: