Drámaian rosszabbodott a krími tatárok helyzete a félsziget annektálása óta
Az utóbbi időben kikerült a nemzetközi figyelem középpontjából az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget a délkelet-ukrajnai válság elmélyülése miatt, miközben a félsziget lakosságának mintegy 10 százalékát kitevő tatárok szempontjából a feszültség az annexió óta egyre csak nő.
Ali Hamszin, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz tagja az APA osztrák hírügynökségnek telefonon nyilatkozva azt mondta, hogy március óta népe számára a helyzet „négyszer olyan veszélyes és nehéz”, mint annak előtte. Hamszin korábban követelte, hogy a krími tatárok képviselőit vonják be az ukrajnai válságról folytatott nemzetközi tárgyalásokba. Az április 17-i, az ukrajnai feszültség csillapítását célzó genfi tárgyalások záródokumentumában a Krímet meg sem említették – számolt be róla a Híradó.hu.
Az elmúlt napok feszültségnövelő eseményei között a tatár politikus megemlítette, hogy kedden Szimferopolban összeverték Abduraman Egiszt, a medzslisz egyik képviselőjét. Ugyancsak a közelmúlt tatárellenes megnyilvánulásai közé tartozik Musztafa Dzsemilevnek, a krími tatárok vezetőjének ötéves kitiltása a félszigetről. Az egykori ellenzéki, a medzslisz volt elnöke, jelenlegi ukrajnai parlamenti képviselő, aki tíz évet töltött szovjet büntetőtáborokban, a krími tatár közösség legfontosabb jelképes személyisége. Beutazását szülőföldjére az új krími hatóságok minden indoklás nélkül megtiltották. Szombaton több ezer krími tatár gyűlt össze köszöntésére az újsütetű krími–ukrán határon, de belépését a helyi hatóságok némi dulakodás árán megakadályozták. Azóta büntetőeljárás indult Refat Csubarov, a medzslisz elnöke és a szervezet több más, ott jelen lévő vezetője ellen, szélsőséges cselekmény vádjával. A Dzsemilev üdvözlésére összegyűlt krími tatárokat pedig fejenként 10 és 30 ezer rubel (60–180 ezer forint) közötti pénzbüntetésre ítélték.
Hamszin szerint a legutóbbi események „egy nagyobb provokáció” részét képezik, amellyel a krími tatárok kollektív deportálásának május 18-i emléknapját akarják megzavarni. Ráadásul idén éppen a Sztálin által elrendelt kényszerintézkedés 70. évfordulójára emlékeznek majd. „Ameddig népünk létezik, május 18. egy tragédia emléknapja lesz” – mondta a politikus. Hozzátette: csoda, hogy a deportálást népe túlélte, a teljes közösség csaknem fele, 46 százaléka belepusztult az áttelepítésbe. A krími tatárok csak a nyolcvanas évek második felétől térhettek vissza az akkori Szovjetunió keleti részéből történelmi szülőföldjükre.
