Dohányzol? Ráfizetsz!

Svédországban az állami- és önkormányzati dolgozók cigarettaszünete 26 milliárd koronába kerül évente a munkaadóknak, vagyis az adófizetőknek. Ha személyre lebontva nézzük ezt, kiderül: évi 45.000 koronáról van szó ! Ez pontosan 6000 teljes idős alkalmazott éves bérének megfelelő összeg.

2010. november 3., 13:29

Ennek az összegnek kétharmadát, maga a cigarettaszünetre lecsípett idő, átlagosan napi 30 percnyi elveszett munka értéke teszi ki, a többi az átlagosan évi 8 nappal több betegszabadság ára. Tudni érdemes: minden munkahelyen ötóránként 15 perc fizetett pihenőidő, és 1 óra ebédszünet (lehet fizetett vagy fizetetlen) jár a dolgozóknak. Az adatokat a svéd népegészségügyi intézet prezentálta egy tavalyi konferencián, melyet az állami munkavállalók szakszervezetei hívtak össze, a munkahelyi dohányzás megvitatására. Azóta a svéd önkormányzatok kétharmada (209) megtiltotta dolgozóinak a munkaidőben való dohányzást.

Stockholmban ez 45.000 alkalmazottat érint – például az ápolókat, gyermek- idős- és házi beteggondozásban, iskolában dolgozókat – hogy akik emberekkel dolgoznak, lehetőleg ne vigyék magukkal a füstöt hozzájuk. A tiltás tehát azokat a gyengébben fizetett rétegeket érinti a legérzékenyebben, amelyekben másokhoz képest, magasabb a dohányosok száma, s a rökpaus ötpercnyi extra pihenőt jelent a monoton vagy jelentős fizikai-lelki megpróbáltatással járó munkában.

A munkaadók s a szakszervezetek közös döntése a kliensek (ápoltak, ügyfelek, diákok) közérzetének és az alaklmazottak egészségének megóvása érdekében született. Ám valószinű, figyelembe vették azt is, hogy a cigiszünetek évente 17 munkanapnyi időt tesznek ki minden egyes érintett esetében! Hiszen, ha naponta 5-6 szállal számolva 30 percnyi dohányzásra fordított munkaidőt veszünk alapul – ez évente mintegy 31.000 koronába kerül a munkaadónak. Az is jelentős költséggel jár, hogy a dohányosok több napot töltenek betegszabadságon, mint mások.

A tiltást – támogatással igyekeznek összekötni: segítik a leszokásban, aki rászánja magát. Terjedőben az is, hogy komolyabb operációk esetén feltételül szabják a dohányzásról való lemondást. A páciensnek szegezik:

nem operálunk, míg dohányzol!Most az önkormányzati munkahelyeken a sor: fimpa! – nyomd el a csikket. Az utolsót.

Svédországban évente 9 milliárd szál cigit válik füstté. Minden ötödik-hatodik felnőtt dohányzik rendszeresen, s legalább félmillió feströkare (szalondohányos) s ugyanannyi bagórágcsáló is van. A snus sajátos svédség.

Lapos kerek dobozban, a filteres teához hasonló adagokban kapható, még mentolos s más izben is. Annyira kedvelt, hogy a svédek az EU-be lépésükkor megharcoltak érte.

Egy csomag cigaretta/snus ára 40-50 korona. Csábító az illegális út is: az évi fogyasztás 0,5%-a (400 millió db!) jut el így a dohányosokhoz.

Ugyanakkor Svédország a világ egyetlen országa, mely elérte a WHO által ajánlott célt: itt 20% alá csúszott a dohányzók aránya. Az utóbbi évtizedekben ütemsen csökkent a számuk: míg 1980-ban a férfiak 36%-a, a nők 29%-a szívott rendszeresen - addig 1998-ban ez az arány 17%, illetve 21% volt!

A füstölésről ugyan több férfi, mint nő szokott le, de közülük sokan tértek át a füstmentes snus-re. A bagó viszont ugyanolyan

kárt tesz a szájüregben, mint a cigaretta, mert az felsö ajak és az íny közé elheleyzett filteres adagokból a 'hatóanyagok' közvetlenül a nyálkahártyán át szívódnak fel... Ugyanilyen látszat-javulás, hogy a leszokott nők közül sokan light termékekre szoktak, amelyek ugyanolyan károsak, mint a többi.

Ami a fiatalokat illeti, közülük mintegy 25.000 kezd dohányozni minden évben, s a 16-24 éves korosztályban a cigis lányok harmadrésszel többen vannak, mint a cigis fiúk! Annak ellenére van ez így, hogy 18 év alattiaknak az üzletekben nem adnak el dohányárut (alkoholt sem).

Becslések szerint évente 8000 svéd korai halála hozható közvetlen összefüggésbe a dohányzással. Ismert: minden cigaretta 10 perccel rövidíti meg az életet. Aki például 20 éven át, naponta elszív egy csomagnyit, legalább 3 évet veszít az életéből. Legalább 40 súlyos betegség esélyét növeli jelentősen (0,3-20-szorosan!) a dohányzás.

Legyünk pozitívak, számoljunk másként: a napi cigaretta árából évente két-három külföldi utazásra is futná!

Utóirat:

No de mi lesz a királlyal? Carl Gustaf is dohányzik munkaidőben: szalonbagós, de inkább smygrökare (titokban) cigiző. A Nobel-bankettek s az újságírók próbára teszik a türelmét... Íme, egy

tévéfelvétel1997-ből.