Dodik: Bosznia-Hercegovina csak a daytoni szerződésnek köszönheti létét
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint Bosznia-Hercegovina csak annak köszönhetően maradt fenn, hogy 1995-ben aláírta a daytoni szerződést, ezért a nagyhatalmak is elismerték a létét – írta internetes oldalán szerdán a Nezavisne Novine nevű boszniai napilap.
A lap a daytoni békeszerződés aláírásának 18. évfordulója kapcsán több cikket is közölt.
Milorad Dodik Bosznia-Hercegovináról azt mondta, hogy „manapság ez egy tragikusan sikertelen (ország) és az ott élők számára rossz hely”. Szerinte a két entitásból álló balkáni állam nem tud már fennmaradni, nem lehet sikeres. A boszniai Szerb Köztársaságnak viszont megvan minden feltétele arra, hogy önálló állammá váljon.
1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is.
Milorad Dodik szerint Bosznia-Hercegovina számára az jelentené a legjobb megoldást, ha a két entitás békésen megegyezne és szétválna. „Bosznia-Hercegovinában mindenki elégedetlen. A bosnyákok azért, mert nem elég erős az ország, a horvátok azért, mert nincs semmijük, a szerbek pedig azért, mert elvették tőlünk a (boszniai Szerb) köztársaságot, és nem nyitják ki a függetlenségünkhöz vezető ajtót” – fogalmazott a boszniai szerb elnök.
Hozzátette, hogy szerinte a bosnyákok egy része sem akar csatlakozni az Európai Unióhoz, ha annak nem része a bosnyákokhoz hasonlóan iszlám vallású Törökország.
A lap egy másik cikkében Djordje Vukadinovic szerb politikai elemzőt idézte, aki szerint a mai helyzet a daytoni szerződés megszegése miatt áll fenn, az entitások bizonyos jogköreit ugyanis a központi vezetésre ruházták át. Szerinte az első világháború kitörésének 100. évfordulója, valamint a közeledő választások miatt „attól kell tartani, hogy úgy akarják majd visszaállítani a Daytonban megfogalmazottakat, hogy annak a boszniai Szerb Köztársaság látja kárát”.
Szerinte egy ilyen „új felállás” Szarajevónak, Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is megfelelne. Hozzátette, hogy a szerződésben foglaltak egyébként hosszú távon is működőképesek lettek volna, mert a két entitás között laza, konföderációs viszonyt képzeltek el, ez viszont – szerinte – nem felelt meg a szarajevói bosnyákoknak és az őket támogató világhatalmaknak.
