Derűlátóak a német vállalatok

Az ipari és kereskedelmi kamarák legfrissebb, több mint 22 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint a német gazdaság élénkülése nem csak felgyorsult, hanem már valamennyi ágazatra kiterjed. A válság két évvel ezelőtti kitörése óta ez év kora nyarán fordult elő először, hogy a gazdasági-üzleti helyzetüket jónak tartó vállalatok aránya meghaladja az elégedetlenekét, a beruházási tevékenységüket fokozni kívánóké a visszafogást tervezőkét és a munkavállalók számának növelését tervező vállalatoké a leépítést várókét.

Az év elején a gazdasági előrejelzéseket készítő szervezetek és intézmények hitetlenkedve fogadták a kamarai szövetség szakértői által 2010-re jelzett 2,3 százalékos gazdasági növekedést. A szövetségi kormány éves gazdasági jelentésében mindössze 1,4 százalékos növekedést prognosztizált. Nem egészen fél év elteltével immár minden mértékadó intézmény 2 százalék körüli, azt kis mértékben meghaladó vagy attól legfeljebb minimális mértékben elmaradó idei teljesítményjavulást feltételez.

A fejlődés első számú hajtóereje az export

Bár a német termékek számos európai exportpiaca – Németországhoz hasonlóan - korlátozni kénytelen az állami kiadásokat, ami mérséklően hat a gazdaság általános fejlődésére; az Európán kívüli viszonylatokban, elsősorban Kínában, Brazíliában és Indiában az átlagot meghaladó exportbővülésre van kilátás. A termékek magas műszaki-technológiai színvonalán és a szállítók megbízhatóságán túlmenően az utóbbi időben az euró gyengülése is nagyban hozzájárult a német termékek versenyképességének javulásához. Az első négy havi tényadatok és az év hátralévő részében várható fejlődési tendencia ismeretében a Német Ipari Szövetség (BDI) 4 százalékról 8 százalékra emelte az export növekedésére vonatkozó éves előrejelzését. Főként a vegyi - és a villamosiparban számítanak az átlagot meghaladó ütemű növekedésre.

A világgazdaság élénkülése különösen kedvező a német gép- és berendezés-gyártók számára. A közúti járművek iránti kereslet a különféle, a régi autók újra cserélését támogató állami akciók kifutása ellenére mind belföldön, mind külföldön szintén erőteljesen élénkül. Az ágazatban tevékenykedő német vállalatok csaknem háromnegyede jónak vagy kielégítőnek tartja saját helyzetét, emellett javult a jellemzően a hazai piacra koncentráló járműkereskedők hangulata is. A kutatás-intenzív ágazatok csúcstechnológiát képviselő termékei (elektromos készülékek, gyógyszerek, orvostechnikai berendezések) szintén egyre jobban eladhatók, ezek gyártói körében is emelkedett a helyzetüket pozitívan értékelő vállalatok aránya, csak úgy, mint a repüléstechnika és a vegyipar csúcstechnológiát gyártó vállalatai esetében.

Az exportlehetőségek kiszélesedése nyomán a német vállalatok beruházási tevékenysége is élénkül – nemcsak a pótló jellegű beruházások, hanem – egyre markánsabban – a bővítő jellegűek vonatkozásában is. A vállalatok foglalkoztatási tervei ugyancsak javultak. A múlt év májusi 1,5 millió főről alig 700 ezerre mérséklődött a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma. 2010-ben a kamarai szakértők éves átlagban 3,2 millió munkanélkülivel számolnak, ami nem csak az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági-pénzügyi válsága, hanem 1992 óta a legalacsonyabbnak számít.

További kockázatok

Vannak persze kockázatok is: a konjunktúrának továbbra is komoly bizonytalansági tényezője a vállalkozói tevékenység finanszírozása. A feltételek romlására, netán hitelkérelmeik elutasítására panaszkodó vállalatok aránya az év eleji felmérés óta ugyan csökkent, de a finanszírozási feltételek javulását jelző vállalatoké 9-ről 8 százalékra mérséklődött. Piaci oldalon a protekcionista intézkedések okozzák a legtöbb fejtörést, leggyakrabban éppen a német export elsőszámú Európán kívüli célországai között nyilvántartott Kínai Népköztársaságban.

A német tartományok sorában gazdasági szerkezetükből adódóan a válság leginkább Bajorország és Baden-Württemberg gazdaságának ártott, s most, a válság elmúltával, éppen e térség vállalatai ítélik legjobbnak saját üzleti-, illetve exportvárakozásaikat, fogalmazzák meg a legambiciózusabb beruházási és foglalkoztatási terveket. Az élénkülés megjelenése és kiszélesedése az egy évvel korábbi mélypontot követően a Németországba irányuló teljes magyar kivitel felét felvevő két dél-német tartományban jelenik meg a legmarkánsabban. Az általános gazdasági helyzet javulása - az exportpiacokkal való lazább összefonódásuk folytán – ezzel szemben a válságot kevésbé megszenvedő keleti tartományokban érződik a legkisebb mértékben.

Martin Wansleben, a felmérés eredményeit összegző DIHK főtitkára nem mulasztotta fel felszólítani a berlini kormányt a közelmúltban nyilvánosságra hozott takarékossági program következetes végrehajtására, valamint arra, hogy a jövőbeni válságoknak „értelmes szabályozással” elejét kell venni. Ehhez tartoznak az adósok ellen idejekorán és automatikusan alkalmazott büntetőszankciók, valamint a pénzpiaci szabályozás nemzetközi szabályainak kidolgozása. (Az egyoldalú nemzeti intézkedések ugyanis elriasztják a befektetőket és megnehezítik a vállalkozói tevékenység finanszírozását.)

.
Juhász Imre, Berlin


További írásokat olvashat Németországról a www.ger-mania.hu honlapon