Der Standard: Orbán sötét lapot ír a történelembe

Mindenesetre nem meglepő, hogy a magyar miniszterelnök a minap működő demokráciának minősítette a Boszporusz partján kialakított rendszert. Ugyanakkor mindkettő Európában példátlan mértékben megosztja a társadalmat.

Céljuk az, hogy bekerüljenek a történelemkönyvbe, a kérdés immár csak az, hogy milyen színű lapra írják be a nevüket. Az autoriter irányzatok inkább arra utalnak, hogy a sötét fejezetbe.

Tény az, hogy Orbán és Erdogan is olyan mértékre fejlesztette a populizmust, hogy immár politikai fanatizmusról lehet beszélni a hívek részéről. A török modell iszlám, a magyar változat pedig keresztény-katolikus masnit visel. Ugyanakkor az emberi jogok mindkettejüknél múló szerepet töltenek be. Orbán ez ügyben – amikor csak lehet – a törvény megfélemlítő erejére támaszkodik.

További közös vonás a két vezetőben az, ahogyan a nyilvánossággal bánnak. A bírálatot egyikük sem becsüli sokra. Ellenzékük csak ritkán jut szóhoz. Magyarországon az unió legkorlátozóbb médiatörvénye van érvényben. Az öncenzúra az újságírók munkájának része lett.

Ezzel egyidőben mindkét állam visszatérően hivatkozik a külső fenyegetésre, hogy egyben tartsa a támogatókat. Gyakran uszítanak az EU és az USA ellen. Így alakul ki a kép az erős emberről, akinek meg kell védenie népét a külföldi nyomulással szemben. Ugyanakkor Orbán évek óta sikertelenül igyekszik beindítani a gazdaságot, nem tűnik úgy, hogy megtalálta a varázs receptet. A kormány számára idővel kellemetlen következményei lehetnek a gondoknak és annak, hogy kerüli a szerkezeti reformokat.

Senki sem tudja megmondani, hogy Orbán mit tenne sok tízezer elszánt tüntetővel. Ezért a világnak szemmel kell tartania a magyar kormányt.