Célkeresztben Magyarország: ez példátlan büntetés lenne

Viviane Reding rövid válaszában emlékeztetett rá, hogy a Bizottság megkapta a kormány válaszait (február 17-én – a szerk.) a három eljárás alá vont dossziét illetően, és azokban az ügyekben, amelyekben a Bizottság még nem döntötte el, hogy eljárást indítson-e, „sokkal homályosabbak” voltak a kormány által adott válaszok.

Hozzátette, hogy szerdáig látni fogják a jogi szolgálatok elemzését és annak fényében döntést is hoznak az eljárások lehetséges folytatásáról, vagy leállításáról.

Bizottsági források előzőleg 99 százalékos esélyt láttak arra, hogy a biztosi testület szerdán elfogadja a Magyarországra vonatkozó döntéseket. A Bizottság a három januárban indult kötelezettségszegési eljárásról foglal majd állást, továbbá arról, hogy eljárást indítson-e az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán is.

Bár értesülésünk szerint a Bizottság még nem döntötte el, hogyan kezelje a különböző magyar dossziékat és milyen konkrét válaszokat adjon, az biztosnak tűnik, hogy a szerdára beharangozott döntések a január 17-én indított három kötelezettségszegési eljárást és az igazságszolgáltatási dossziét érintik majd, ez utóbbival kapcsolatban Brüsszelnek arról kell állást foglalnia, hogy elindítja-e a kötelezettségszegési eljárást. Az ötödik ügyben, a magyar média helyzetével kapcsolatban szerdán nem várható újabb lépés.

Mint forrásaink elmondták, a Bizottság elvileg több opció közül választhat. Az egyik, hogy leállíthatja a kötelezettségszegési eljárást abban a négy, a jegybanktörvény hatálya alá tartozó kérdésben, amelyekre pozitív válaszokat kapott Budapesttől. Ebben az esetben kérdéses, hogy mi legyen a két továbbra is nyitott kérdés kezelésével, a jegybanki elnök esküjével és fizetésével. A testület elvileg dönthet indoklással ellátott vélemény kiküldéséről, amivel második szakaszba lépteti az eljárást. Ám nem kizárhatóan ennél is nagyobb esély van arra, hogy Brüsszel további információkat kérjen Budapesttől, mielőtt a második szakaszba lépne az eljárás.

A Bizottságnak arra a kérdésre is meg kell találnia a választ, hogy mindezek alapján fennállnak-e a feltételek a hiteltárgyalások megkezdésére Magyarországgal. Mint ismert, a Bizottság hivatalosan attól teszi függővé ebbe való beleegyezését, hogy a jegybanktörvény összhangban legyen az uniós joggal, illetve a törvényt övező jogi bizonytalanságok megszűnjenek. Ehhez egyes megfigyelők szerint nem kell feltétlenül tettekkel is bizonyítani a magyar törvény teljes megfelelőségét, hanem elég lehet az is, ha a magyar fél részéről együttműködési készséget látnak és világos jogi mederbe terelik a még nyitott kérdéseket.

Szijjártó: Nem akarunk átpolitizált eljárást a kohéziós pénzek ügyében

Elképzelhetetlen, hogy egy olyan országot büntessenek, mely gazdaságpolitikája egyre több sikerpontot ér el – mondta Szijjártó Péter. Az elmúlt héten három napot töltött Brüsszelben Orbán Viktor, a miniszterelnök több megbeszélésén téma volt az Európai Bizottság azon javaslata, mely a kohéziós források egy részének felfüggesztését célozza. Mindez alapján világossá vált, hogy kizárólag egy jogi-technikai jellegű eljárásról van szó, melynek átpolitizálása senkinek sem célja és érdeke – jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az m1 Ma reggel című műsorában.

Így amikor 2013. január 1-jéhez érünk, mindenki biztos lehet abban, hogy semmiféle olyan döntés nem lesz érvényben, mely Magyarországnak járó, vagy szánt források bármilyen felfüggesztésére vonatkozik – szögezte le.

Kovács: Orbánék a fő felelősök, hogy idáig fajultak a dolgok

Szinte kizárt, hogy Magyarország elérje, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa ne fogadja el az Európai Bizottság ajánlását a magyar kohéziós pénzek befagyasztásáról – ezt Kovács László mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az MSZP alelnöke hozzátette: ilyen kérdésekben 345 szavazatból 255-öt kell megszerezni ahhoz, hogy az EB-vel szemben szavazzon a tanács.

A szocialista politikus elmondta: egyébként Matolcsy György is jelen volt azon a január 24-ei ECOFIN ülésen, amelyen a tanács tagjai felkérték az Európai Bizottságot a kötelezettségszegési eljárás folytatására. Ebben a kérdésben egyhangúan döntött a tanács, pedig Matolcsy Györgynek lehetősége lett volna ez ellen érvelni, hiszen ő a magyar kormány tagja, tőle nem vették volna rossz néven, ha a nemzeti érdekeket képviseli – magyarázta a politikus. Kovács László hangsúlyozta: az MSZP is sajnálatosnak tartja a döntést, de az egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány a fő felelős, hogy idáig fajultak a dolgok. A szocialista alelnök szerint az egyszeri intézkedésekkel manipulált költségvetés és a szabadságharcos attitűd vezetett idáig.