Brüsszelben tüntettek a magyar alaptörvény módosítása ellen
A szervezők állítása szerint több mint kétszáz, a helyszínen lévő újságírók becslése szerint mintegy 120-150 ember tiltakozott csütörtök délután Brüsszelben a magyar alaptörvény módosítása ellen.
Beszédében az egyik szervező, aki csak Andiként kívánt bemutatkozni, elmondta: az alaptörvény módosítása gyengíti az alkotmánybíróságot, sérti az uniós jogot és az emberi jogokat, ezért nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és meg akarják akadályozni a szélsőséges eszmék terjedését Európában.
A tüntetés másik, magát csak Sándorként azonosító szervezője a diákság helyzetéről szólva közölte, hogy a kormány megszünteti az intézmények pénzügyi autonómiáját, és azon dolgozik, hogy röghöz kösse azokat, akik állami támogatással tanulnak.
A többnyire magyar és külföldi fiatalokból álló tömegben többeknél volt magyar zászló, transzparenseiken a demokráciát és a köztársaságot búcsúztatták, mások azt akarták tudatni, hogy Magyarország szereti Európát. A tiltakozás a Facebookon szerveződött, ahol több mint négyszázan jelezték, hogy eljönnek.
A megmozduláson felszólaltak a meleg közösségek jogaiért küzdő, a hajléktalanokkal foglalkozó és az újságírók érdekeit érvényesíteni kívánó szervezetek képviselői, akik bírálták a magyar alaptörvény módosítását, amiért szerintük lehetőséget ad a hajléktalanok megbüntetésére, a család fogalmának szűkítésével másodrendű állampolgárokká teszi a meleg párokat, és azokat, akik nem házasok, de gyereket nevelnek.
A tiltakozáson megjelent Herczog Edit magyar szocialista és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti európai parlamenti képviselő is. Herczog az MTI-nek elmondta: „Nem kell elmenni a falig. Ha Magyarország vállalta, hogy tagja lesz az európai szervezeteknek, legyen az az Európa Tanács, legyen az a NATO, legyen az az Európai Unió, akkor viselkedjék úgy, hogy a többiek is kényelmesnek érezzék a magyar tagságot” – fogalmazott a politikus.
Lunacek az MTI-nek elmondta: nagyon aggasztják a magyarországi események, az alaptörvény módosítása, amely azzal a kockázattal jár, hogy Magyarországon többé nem érvényesül megfelelően a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elve.
A tüntetés nagyjából egy óráig tartott, a tiltakozók a megmozdulás végén elénekelték a Himnuszt.
