Brüsszel betámadta a magyar illetéktörvényt
Az Európai Bíróság előtt indít eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, a lakóingatlan-vásárlásról szóló diszkriminatív illetékjogi rendelkezések miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben. A magyar Pénzügyminisztérium nem ért egyet az Európai Bizottság kifogásaival, nem módosítja az illetéktörvényt, az Európai Bíróságtól pedig a saját álláspontjával egyező ítéletet vár.
A kifogásolt rendelkezések - olvasható az indoklásban - hátrányosan érintik azokat az adófizetőket, akik más tagállamban lévő lakástulajdonuk értékesítésével vásárolnak ingatlant Magyarországon. E rendelkezések a brüsszeli bizottság szerint nem egyeztethetők össze a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának jogával.
A magyar jog értelmében az a személy, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, annak értékével arányos illetéket, úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ha a saját tulajdonú lakóingatlan megvásárlását megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt ingatlan értéke meghaladja az értékesített ingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet után.
Ha azonban magyarországi lakóingatlan vásárlásakor az adófizető más uniós tagállamban lévő lakóingatlanát értékesíti, az illetéket nem az értékesített lakóingatlan értékével csökkentett különbözet, hanem a megvásárolt ingatlan teljes vételárának arányában számítják ki.
Ennek következtében azok a személyek, akik más tagállamban lévő lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. Holott előfordulhat - jegyezte meg az indoklás -, hogy a más tagállamban ingatlanukat eladó, majd Magyarországon ingatlant vásárló személyek az előző, külföldi ingatlanuk megvásárlásakor a magyarországihoz hasonló mértékű illetéket fizettek.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete ennek alapján úgy véli, hogy a kérdéses magyar szabályozás korlátozza az Európai Unió polgárainak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a munkavállalók szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.
Mivel Magyarország a szóban forgó illetékjogi szabályokat nem módosította a részére tavaly június 26-án elküldött indokolással ellátott véleménynek megfelelően, az EU-bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az esetet.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, hogy a magyar illetéktörvény Magyarország területén hatályos, csak az itt kötött ügyletekre vonatkozik. A PM nem ért egyet az Európai Bizottság kifogásaival, nem módosítja az illetéktörvényt. Az Európai Bíróságtól a saját álláspontjával egyező ítéletet vár - tette hozzá.
