Bronzbarna vagy hófehér

A legendás divatdiktátor valamikor az 1930-as évek elején, fittyet hányva az úri közönség ízlésére, egy alkalommal bronzbarnán tért vissza egy északi-tengeri nyaralásából, amivel zajos feltűnést keltett. S amikor 1936-ban, a világon először, életbe lépett a kommunisták vezette Népfront-kormány törvénye a kétheti fizetett szabadságról, munkástömegek lepték el a tengerparti nyaralóhelyekre, strandokra tartó vonatokat.

A napozás a múlt század első harmadát követően viharos gyorsasággal tömegek szenvedélyévé válik, a kreolos barnaság divatba jön, az egészség és szépség egyik szimbólumává válik. Előtte, majd kétezer éven át az áttetsző, sápadt arcszín aratott tetszést.

A világos bőrszínt már az ókori Athénban is különleges értéknek tekintették. A jobb módúak a kívánt optikai hatás érdekében ólomkarbonát tartalmú fűszerkeverékkel kenték be arcukat. Ez a nem teljesen veszélytelen sminkelési szokás hamar elterjed a Földközi-tengert övező vidékeken, és évszázadokig változatlan népszerűségnek örvendett.

A reneszász korszak sem hozott változást a közízlésben. A felsőbb osztályok körében általános elvárás volt a porcelánfehérségű női arcszín, de a nemes urak is adtak arra, hogy sápadtságukkal is különbözzenek a szabad ég alatt dolgozó, napbarnította pórnéptől.

A XVII. századi Franciaországban az arisztokrata hölgyek és urak egyaránt rizsporral fehérítették bőrük színét (és hófehér fürtös parókájukat), a legelegánsabb dámák széles karimájú, fátyollal függönyözött kalapok alá rejtették arcukat a Nap elöl.

Bevezették a fizetett szabadságot

A XX. század elején kezd lassan ellenkező irányba fordulni a napsütéshez való viszony, s ezzel párhuzamosan szépség megítélése is módosul. Az átalakulásban szerepet játszik az orvostudomány fejlődése is: miután kutatások bizonyítják a napsugárzás jótékony hatását az emberi szervezetre, a vérszegénységben szenvedőknek ajánlani kezdik a rendszeres napfürdőzést.

A trendfordulót jelzi a Vogue egyik 1928-as számának főcímben feltett kérdése:
„Napozzunk vagy ne napozzunk?” A Marie Claire 12 évvel későbbi címlapján már kategorikusan igenlő a válasz: „Barnuljunk gyorsan!”.

1935-ben a L’ Oréal piacra dobja Ambre Solaire elnevezésű fényvédős bőrápolókrémét, amely a maga műfajában első a világon, s máig kapható. A többi nagy kozmetikai cég is kifejlesztette a maga márkás napolaját, s azóta hatalmas iparág szolgálja ki az egész évben napsütötte arcszínt kedvelők széles táborát.

Az utóbbi évtizedekben azonban - mióta tudjuk, hogy vészesen megritkult fölöttünk az ózonréteg, amely képes elnyelni a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást - kezd alábbhagyni a napozási láz. S bár a bronzbarna bőrszín továbbra is menő, délidőben ajánlatos napkalappal, dizájnos napszemüveggel védekezni a túlságosan agresszív égi áldás hatásai ellen.