Bretagne hercege, a zöldségkirály
Idén ünnepli megszületésének negyvenedik évfordulóját Európa legsikeresebb zöldség- és gyümölcsmárkája, a Prince de Bretagne, amelyet ötezer breton családi kisvállalkozás összefogása indított útjára. A közel 30 ezer hektár területen folyó termelést, a reklámozást és áruszállítást korszerűen összehangoló Bretagne hercege hálózatban ma 2500 családi gazdaság vesz részt, 87 féle termékük nagyobbik felét Franciaországban értékesítik, negyven százalékát pedig 34 országba exportálják, köztük Magyarországra is.
A kisgazdaságok kollektívába szervezése a termelők kiszolgáltatottsága miatt került napirendre a ’70-es évek elején. A helyi gazdálkodók felismerték, csak úgy szabadulhatnak meg a felvásárlók nyomásától, ha saját kezükbe veszik az értékesítést, az áruszállítást és a marketinget is. A hangzatos Bretagne hercege márkanév szinte magától adódott.
Franciaország északkeleti csücskében, az atlanti partoknál fekvő Bretagne-ban a termőföldek közvetlenül az óceán partján terülnek el, ahol különleges az éghajlat, nincsen se túl meleg, se túl hideg, a homokos-iszapos talaj nagyon termékeny, ami különösen a primőráruknak kedvez. A vidék legfőbb terméke a karfiol, de a franciák azt nem nagyon fogyasztják, így jelentős része exportra megy. Miután Kelet-Európában az éghajlati viszonyok miatt nem lehet egész évben termelni, télen ezek az országok a breton zöldségtermékek legjobb piacai.
A közös vállalkozásba pár tízholdas birtokokkal kapcsolódtak be a gazdák. Paul Le Dantec családja a francia forradalom óta ugyanazon az 50 hektáros földterületen gazdálkodik. A kollektíva sikerei nyomán tíz évvel ezelőtt fia és lánya is csatlakozott a vállalkozáshoz, így a több mint kétszáz éves hagyomány folytatódik. A Prince de Brtegnagne előtt a Le Dantec-család is hagyományosan burgonyatermeléssel foglalkozott, de ez mára csak egytizedét teszi ki tevékenységüknek, egy ideje főleg karfiolt, articsókát és paradicsomot termelnek, mert a piacokon arra van nagyobb igény. A hetvenes években működő közel ötezer termelő száma mára a felére csökkent, de a jobb szervezésnek köszönhetően ma is megközelítőleg ugyannyi zöldséget termelnek, mint elődeik: évi 500 ezer tonnát. Ez a francia zöldségpiac 8-10 százalékának felel meg.
A kollektíva szervezettségének különlegessége a holland virágpiacok mintájára működő árveréses eladás. Ez a márka három központjában, Saint-Pol-de Léonban, Paimpolban és Saint-Malóban zajlik a délelőtti órákban. A tőzsdére emlékeztető termekben a számítógépek előtt reggel 8-tól déli 12 óráig döntenek a termelők és a felvásárlók az aznapi árakról. Az árverés vezetője magas ár kikiáltásával nyit, ezt fokozatosan csökkenti egészen addig, amíg valaki megveszi egy-egy termelő eladásra kínált zöldségeit. Így adják el a zöldségek nyolcvan százalékát, csak a mélyhűtésre termelt brokkolinak és a konzervbe szánt articsókának határozzák meg előre az árát. A gyakorlatban a kikiáltó voltaképpen egy kijelzővel ellátott mechanikus eszköz, amelybe előre beprogramozzák a kínált árut és annak mennyiségét, s a gép egyre alacsonyabb értékeket jelez az árverés előrehaladtával. Az árverés nagyon gyorsan lezajlik, ez nagyon fontos eleme a folyamatnak. A felvásárlók ezt követően azonnal indulnak a kiválóan felszerelt és hűtőkamrákkal ellátott ötven telephely egyikére, ahol a termelők által előző éjjel leadott primőrárut addigra az árverésen történt megállapodás alapján szállításra előkészítik: dobozolják, felcímkézik.
A breton zöldségek legfőbb külföldi piaca Németország (38 százalék) és Nagy-Britannia (18 százalék). Annak érdekében, hogy a friss áru minél gyorsabban célba érkezhessen, a breton termelők 1972-ben saját komptársaságot is alapítottak, a Brittany Ferries-t.
A kollektívába tartozó gazdálkodók kizárólag az árverésen értékesítik a megtermelt zöldséget, s az árból egy százalékot fizetnek be a közösbe. Ebből finanszírozzák az infrastruktúrát, a reklámokat, a nagy üzletláncok eladóinak képzését, valamint a kísérleti telephelyek fenntartását, ahol a biozöldségeket fejlesztik és egy-egy zöldségből új fajtákat hoznak létre. A jelenleg kínált húsz fajta paradicsomnak például 10-15 százaléka újítás (sárga koktélparadicsom, ananászparadicsom vagy zöldparadicsom), ezen különlegességek iránt évről évre nő a kereslet.
A Prince de Bretagne mögött álló kollektíva egy másik különlegessége, hogy vezetőik maguk is tevékenyen részt vesznek a gazdálkodásban. Joseph Rousseau elnök például feleségével és néhány idénymunkással negyven hektáron a különleges breton eper, a mézédes gariguette, paradicsom és articsókatermesztéssel foglalkozik. Véleménye szerint a Prince de Bretagne sikerének titka a kollektív erő: a breton termelők negyven éve nem egymás ellenében, hanem közösen, egymásért is dolgoznak. „Állandóan egyezkednünk kell egymással, mert a márka legfőbb célja az, hogy minden breton termelő meg tudjon élni. Nem akarjuk egymást kijátszani, megszervezzük, hogy a termelő és a felvásárló is jól járjon. Mindig egyensúlyra törekszünk. A tudatosság és az autonómia a kulcsszavaink” - hangsúlyozta az elnök.
Venczel Katalin, Párizs
