Biden Kínát támadta, amiért nem jelent a klímacsúcson, Peking szerint nem volt videókapcsolat

Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és bár a kínai illetékesek nem zárták ki Hszi részvételét, a kínai államfő végül nem jelent meg a november 12-ig tartó értekezlet 120 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott első két munkanapján.

A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint Putyin sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni a glasgow-i klímacsúcson.

Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.

Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.
Biden kijelentette: Kína így elesett attól a lehetőségtől, hogy "befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt" "Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is" – tette hozzá az amerikai elnök.

Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok.

Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek. Elmondta Hszi Csin-pingnek azt is, hogy a két országnak dolgoznia kell a kiberbiztonsági problémák és egy sor egyéb kérdés megoldásán. Az amerikai elnök kijelentette ugyanakkor, hogy nem törekszik fizikai konfliktusra és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. Biden hozzátette: édesapja visszatérő mondása volt, hogy a szándékos konfliktusnál csak az akaratlanul kirobbanó konfrontáció a rosszabb, és ennek jegyében ő biztosítani kívánja a kínai elnökkel ezután tartandó megbeszélésein, hogy a két ország között "ne legyenek félreértések".

Peking szerint azonban a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről. 

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét. A kínai elnök a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el hazáját, az azóta rendezett nemzetközi találkozókon jellemzően videókapcsolaton keresztül mondott beszédet.

A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és "nagyszerű eredményeket" ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján 2030-ra tervezik a szén-dioxid-kibocsátás tetőzését, és 2060-ra a karbonsemlegességet. Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.

(Kiemelt kép: Brendan SMIALOWSKI / AFP)