Barokk és kortársművészet

Osztrák mércével nem is olyan kicsiny: 190 ezer lakosával Ausztria harmadik legnagyobb városa, közigazgatásilag Felső-Ausztria tartomány székhelye. A Voest Alpine, amelynek a fenti elnevezést köszönhette, ma is működik, de hála a tudatos imázs építésnek mára a kultúra is honos itt. Egyebek között ennek is köszönhető az idei Kulturális Főváros – cím. Utóbbinak volt előzménye: 1998-ban itt rendezték meg az Európai Kulturális Hónap-rendezvénysorozatot, miközben évről évre érdeklődők ezreit vonzza a ma már hagyománnyá vált

Bruckner fesztivál, az Ars Electronica, a Klangwolke.

Hagyományt teremteni nem egyszerű. A városvezetésnek, a kulturális élet felelőseinek nem volt éppen könnyű dolguk: Ausztria igazi nagy kulturális centrumai már régen megtalálták a helyüket. Salzburgnak, Graznak, de még az olyan kicsi és távoli városkának, mint Bregenz is évtizedek óta megvannak a maga kulturális seregszemléi, hogy Bécsről a maga sokszínűségével ne is beszéljünk. Pedig nagy zeneszerző szülötte nemcsak Salzburgnak van: Linz méltán büszke Anton Brucknerre.

Bár a háború után évtizedekig eltartott, 1976-ra mégis csak megépült a Brucknerhaus. Mint annyi egyéb vonatkozásban, e téren is a múlttal kellett megküzdeni: Linz a Führer kedvenc városa volt, gyermekkora színhelye, rajongott Brucknerért, s nem véletlen, hogy főépítésze, Albert Speer hagyatékában ott fennmaradt egy gigantomán Bruckner-csarnok tervrajza is. Végül azok kerekedtek felül, akik nevetségesnek tartották a náci rajongás miatti „büntetést”. A sikerben derekas része volt a később megalakult Brucknerhaus- Egyesületnek, amelynek támogatói között nem kisebb személyiségek voltak, mint Herbert von Karajan, és Wilhelm Furtwängler.

Linz ennyivel nem érte be. A város vezetői hamar rájöttek, hogy az igazi hiány az ausztriai kulturális életben a kortárs művészet. A kezdeményt, a gyűjtemény első darabjait egy modern üzletközpont felső emeletein helyezték el, mígnem megépült a Duna-parton a kelta eredetű

Lentos névre keresztelt múzeum. Az ötlet telitalálat volt: nemcsak építészetileg vált a város díszére: Bécs után itt rendezik a legjelentősebb kortárs kiállításoka

Modern muzsikát is „szerzett magának” a város, mégpedig a legeslegidőszerűbb műfajt. A szeptemberi Ars Electronica fesztivál az Internet világát, a high-tech-kulturát, elektronikus és tudományos eszközöket, a média-kulturát köti a zenéhez, s a hangzásában néha különös végeredménynek a Brucknerhaus is szívesen ad bemutatkozási lehetőséget.

Múzeum, koncertek – ez is fontos része az utazásnak, de amit a turista a városban sétálva kap, az sem semmi. A gyönyörű barokk tér minden egyes háza előtt hosszú időt el lehet tölteni, a Dunapart romantikus sétákra hív, a keskeny középkori utcák macskakövein nem csak gyalogosan, hanem a kis városi villamossal is végig lehet menni. (Linz City Expressz : gyermekeknek 2 éves kortól 2 euró, felnőtteknek 4 euró az oda- és visszaút).

A főtéren kávéházak csábítják a látogatót, hogy kipróbálja a linzer tortát, amely nem egészen olyan, mint ahogy mi megszoktuk: torta formájúra sütik, így is vágják fel.

Linz 190 kilométerre van Bécstől, remek vonatok indulnak szinte óránként a Westbahnhofról, a retúrjegy 58 euró. A városban nincs szükség kocsira, a vidám színű – már hónapok óta a kulturális fővárost reklámozó – villamosokon minden érdekes helyre el lehet jutni. A költségeket alaposan csökkenti a Linz City kártya, amelynek több változata ( 8-9-10 illetve 20 euróért) különböző kedvezményeket nyújt, engedményt a közlekedés és a múzeumi belépők árából.

Az Kulturális Főváros idei rendezvényei szerteágazóak, kisebb-nagyobb színházi és zenei fesztiválok követik egymást, s időszakos kiállításokkal telnek meg a múzeumok, kisebb galériák. A

programaz Interneten jól követhető, de aki előzetes ismeretek nélkül érkezik a városba, annak sem kell aggódnia: szó szerint minden sarkon kap információt.

Korábbi cikkek linkjei:

http://nol.hu/kult/lap-20090117-20090117-46
http:// nol.hu/lap/kult/lap-20081004-20081004-37
http:// nol.hu/archivum/archiv-496799