Balra át Türingiában?
Lehetséges, hogy Türingiában, Németország egyik kisebb, csak 2.2 millió lakosú tartományában a Balpárt adja a miniszterelnököt. A szélesebb nyilvánosság erre csak most figyelt fel, amikor Joachim Gauck köztársasági elnök aggodalmának adott kifejezést a fejlemény felett. Miközben lehetséges, hogy az „utódpárt” még ebben az évtizedben a szövetségi kormányba is bejut.
Az egykori állampárt bázisán alakult szociáldemokrata pártok a rendszerváltás óta már valamennyi közép-kelet-európai országban részesedtek a kormányhatalomból. Kivétel Németország, ahol az NSZEP egykori tagjai által alapított PDS-nek, új nevén Balpártnak, erre eddig nem nyílt módja. Holott az új név is jelzi, hogy nem igazán lehet a hírhedt SED utódjáról beszélni: a PDS 2007-ben összeolvadt a nyugati tartományokban alakult, az SPD-től balra álló, WASG nevű alternatív tömörüléssel, amelyet Oscar Lafontaine, egykori SPD-elnök és kancellár-jelölt neve fémjelez.
A jó 60.000 tagot számláló Balpárt a „demokratikus szocializmus” megteremtésének ígéretével a 90-es évektől több tartományi parlamentbe bekerült. A 2013-ban választott szövetségi parlamentben 64 képviselője van a 630 tagú házban s az idei európai választáson elért 7.4 százalékos eredménnyel hét képviselőt küldhettek Strassburgba. A Balpárt elleni támadások, bírálatok gyakran felemlegetik, hogy helyi és országos képviselőik között megtalálható az NDK egykori állambiztonsági szervezete, a Stasi néhány volt hivatásos munkatársa is. Egyébként az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdettől megfigyelés alatt tartott a pártot – újabban már csak annak radikálisnak tekintett csoportjait.
Gauck és a Balpárt
Joachim Gauck evangélikus lelkipásztorként tevékeny részvevője volt az NDK polgárjogi mozgalmának, majd a rendszerváltás után ő volt az NDK állambiztonsági iratait feldolgozó intézmény első vezetője. Így nem meglepő, hogy a Balpárt (egyedüliként a Bundestagban) mindig ellenezte jelölését az államelnöki posztra. Említett bírálatát abban a berlini templomban fogalmazta meg, amely 25 éve a rendszer-elleni megmozdulások egyik színhelye volt. A Balpárt vezetői bírálták az államfőt, mondván: tisztében a nemzet egységét testesíti meg, így nem avatkozhat pártpolitikába. Voltak az SPD-ben is bíráló hangok, míg az ugyancsak baloldali Zöldpárt – azzal, hogy a demokráciában szólásszabadság van – nem látta elítélendőnek Gauck állásfoglalását. Az államfő arról beszélt, hogy az emberek az ő korában „nehezen tudnának elfogadni” ilyen fejleményt, „de hát demokráciában élünk.” (A képhez tartozik, hogy a Balpárt tagságának átlag-életkora 60 év...). Az elnök egyébként korábban a neonáci NPD-t kritizálta nyilvánosan.
Bodo Ramelow, a Balpárt türingiai vezetője és a tartomány várható miniszterelnöke maga is hívő ember s mint ilyen tartotta méltatlannak az elnök éppen templomban, televíziós interjúban elhangzott bírálatát. Ramelow egyébként Nyugat-Németországból származik, szakszervezeti funkcionárius volt, aki csak a 90-es években került a türingiai politikába. Ő és párttársai szívesen emlékeztetnek: míg az SPD nem kívánta felvenni az NSZEP volt tagjait, a CDU soraiba vezető posztokra is bekerültek az NSZEP csatlós szellem-pártja, a kelet-német CDU emberei.
A tartományban eddig a CDU vezette koalícióban az SPD volt partner. Az idei választáson a CDU ugyan erősödött és 33.5 százalékot ért el, az SPD azonban több, mint 18-ról jó 12 százalékra esett vissza, míg az FDP kiesett a helyi parlamentből. Ezek után született a terv Balpárti-SPD kormány alakítására, a közel 6 százalékot szerzett Zöldeket is bevonva. Az SPD vezetése a helyiekre bízta a döntést, s a kérdésben a párttagok szavaztak. Kereken 70 százalékuk támogatta a Balpárt-vezette koalíciót, így megkezdődhetek a kormányalakításról szóló tárgyalások. A új kabinet, Ramelow-val az élén, várhatóan decemberben lép hivatalba.
2017 után összefoghat a baloldal
A balpárti vezetőt mérsékeltnek tartják, de megválasztásának jelzés-értéke lehet. Az SPD vezetése mindeddig kizárta a lehetőséget, hogy országos szinten szövetkezzék a Balpárttal, bár nem gátolta az együttműködést a tartományi parlamentekben. Ugyanakkor a párt főtitkára újabban jelezte, hogy országos együttműködés 2017 után már elképzelhető. SPD, Balpárt és Zöldek ma is többséget alkotnak a Bundestagban. Jövendő szövetkezésük reális veszély a kereszténydemokraták számára, akik elvesztették liberális partnerüket, a Bundestagból is kiesett FDP-t. E helyzetben figyelem irányul az CDU/CSU-tól jobbra álló új pártra: az AfD (Alternatíva Németországért) kis híján nem került csak be a Bundestagba, de Türingiában például több, mint 10 százalékot szerzett.
Sokkal kevesebb izgalom közepette alakul meg a héten az egykor ugyancsak az NDK-hoz tartozott Brandenburg tartomány új kormánya. Az hasonló lesz a régihez, hiszen a tartományt már 2008 óta kormányozza közösen a két párt: az SPD adja a miniszterelnököt és hat tárcát kap, míg régi-új partnere, a választáson visszaesett Balpárt, a korábbi négy helyett csak hármat.
