Balpárti belviszály
A Balpárt kongresszusán a győztes konzervatívok lelkesen énekelték az Internacionálét. De nem a tőkés rend vereségét ünnepelték a dallal, hanem azt, hogy reformer párttársaik alulmaradtak az elnökválasztáson. Az öt éve az egykori NDK utódpártjából és a nyugati tartományok baloldali szociáldemokratáiból született gyűjtőpárt kezdeti sikerei után erősen visszaesett és belső harcai következtében most válságos helyzetbe került. Változatlanul azon vitatkoznak: járják a maguk útját a politikai paletta balszélén, vagy nyissanak más baloldali pártok felé. Az új vezetés viszonylag súlytalan politikusokból áll, így folytatódnak a belharcok, amelyek akár a pártszakadásig vezethetnek.
Jóllehet a párt tavaly őszi tanácskozásán még 97 százalékos többséggel fogadták el az új programot, a kulisszák mögött egyre hevesebben folyt a harc a követendő politikáról a marxista „fundamentalisták” és a pragmatikus vonalat hirdetők között. Érdekes módon Dietmar Bartsch, az SZKP Pártfőiskoláján végzett keletnémet a reformerek fő alakja, míg a szektás maradiakat egykori vezető nyugat-német szociáldemokrata, Oscar Lafontaine képviseli. A reformerek keresnék az együttműködést a baloldal más pártjaival, az SPD-vel, a Zöldekkel, a Kalózpárttal – a „szektások” az önálló útban látják a siker zálogát.
Az egykoi SPD-elnök diktálni akart
A 68 éves Lafontaine most elvállalta volna a párt vezetését – de csak a feltétellel, hogy fő ellenlábasa, Bartsch, nem indul. Nem meglepően ultimátumát visszautasították, így olyan, „harmadik utas” megoldás született, amely a gondokat aligha oldja meg. Az új társelnökök a 34 éves kelet-német Katja Kipping, a párt egyik eddigi elnökhelyettese és az 57 éves Bernd Riexinger, stuttgarti szakszervezeti tisztségviselő. Az utóbbi Lafontaine hívének számít, míg a párt kelet-német szárnyában a reformerek vannak többségben. Az új vezetőknek aligha van kellő politikai súlya, befolyása ahhoz, hogy egységessé tegyék pártjukat, így a belharcok minden bizonnyal folytatódnak, holott Gregor Gysi, a PDS első elnöke és a Balpárt jelenlegi frakcióvezetője a hétvégi kongresszuson drámai hangvételű beszédben figyelmeztetett: ha így folytatják, ha így gyűlölik, fúrják, mocskolják tovább egymást, pártjuk kettészakadhat.
Az NDK rendjéből a Bundestagba
Az 1989/90-es átmenet idején alakult az SED (NSZEP) reformereiből a PDS, a Demokratikus Szocializmus Pártja. Az első össznémet szavazáson csak 2.4 százalékot kaptak, de a választási rendszer így is 17 helyet biztosított nekik a Bundestagban, miközben a PDS a kelet-német tartományok többségében bekerült a helyi parlamentbe. A párt már 1998-ban átlépte az 5 százalékos küszöböt, ami a frakció-alakítás jogát jelentette. Küldhetnek képviselőket az Európai Parlamentbe is, ahol jelenleg (a szavazatok 7.5 százalékával) nyolcan vannak.
A további sikerek alapját nyugati tartományok politikai fejleményei jelentették. Amikor Gerhard Schröder, a szociáldemokrata kancellár, a költségvetés szanálása érdekében megnyirbálta a munkanélküliek juttatásait, pártjában nem csekély ellenállásra talált. Klaus Ernst szakszervezeti tisztségviselő Munka és Szociális Igazság (WASG) névvel alakított munkaközösséget, amelynek további sorsában a szakadár nagyágyú, Oskar Lafontaine szerepe volt a döntő. Lafontaine már korábban lemondott az SPD elnöki tisztéről, utóbb - Schröder rendszabályai elleni tiltakozásul - a pénzügyminiszterségről, végül pedig kilépett az SPD-ből és a WASG mellé állt. Az ő javaslatára vett fel a PDS új nevet: Die Linke, Balpárt. Azután a 2005-ös, előrehozott Bundestag-választáson a Balpárt listáin helyet kaptak a WASG jelöltjei. A lista, amelyet a későbbi frakcióvezetők, Gysi és Lafontaine vezettek, 8.7 százalékot kapott, ez 54 mandátumot jelentett. 2009-ben már 11.9 százalékot kapott a Balpárt, amely sorra aratta sikereit a tartományi választásokon is.
A fő reformert soraikba hívják a szociáldemokraták
Az elmúlt években azonban kudarcok, visszaesések jellemezték szereplésüket a helyi választásokon. A tagság létszáma 70.000 körül van s a párt a jelenlegi felmérések szerint csak 6-7 százalékot érhet el a jövő őszi Bundestag-választásokon. Azokat követően a szövetkezés most annyit vitatott kérdése várhatóan fel sem merül: mind az SPD, mind a Zöldek (a választás lehetséges győztesei) ismételten leszögezték, hogy a Balpárttal legfeljebb helyi parlamentekben működnek együtt, a szövetségiben semmiképp. Az SDP vezetése azt mindenesetre máris jelezte: Dietmar Bartscht, aki sikertelenül harcolt pártja belső demokráciájáért, megújulásáért – szívesen látják az SPD soraiban.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger - mania.huhonlapon.
