A németek vegyes érzelmei
Vegyes képet mutat a gazdaságunkat sok tekintetben meghatározó német vállalatok megítélése a magyarországi állapotokról. Egyrészt javulást látnak az általános helyzetben, munkájuk feltételeiben – másrészt bizonyos területeken további romlást tapasztalnak a jogbiztonság, a korrupció, a bürokrácia, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága tekintetében.
Az éves u.n. konjunktúra-felmérést érdekképviseletük, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara készíti, ezúttal kétszáznál több tagvállalatuk véleményét mérve fel. “A németek a legerősebb és leginkább elkötelezett befektetői csoport Magyarországon”, hangoztatta a jelentést bemutatva Dale A. Martin, a magyarországi Siemens vezetője, a Kamara elnöke. Az ország és a saját vállalat gazdasági helyzetét a befektetők lényegesen jobbnak ítélik meg, mint az előző felmérésekben és a többség további javulásra számít – ha idén lassabb ütemben is.
Az elnök emlékeztetett, hogy a beruházások biztonságát, a szilárd jogrendet, a kiszámíthatóságot a rendszerváltás óta igénylik a német vállalatok. Legutóbbi csalódásuk, amint Martin és Glattfelder Béla, gazdasági államtitkár szavaiból kitűnt, akkor érte őket, amikor a kormány tavaly decemberben, közvetlenül karácsony előtt, minden előzetes tájékoztatás, egyeztetés nélkül látott hozzá a teherfuvarozás elektronikus ellenőrzési rendszere bevezetésének. Az ügy a jelek szerint érdemben befolyásolta a vállalatok véleményét: a kiszámíthatósággal azoknak mindössze hat százaléka elégedett (szemben a tavalyi kilenc százalékkal), a jogbiztonságot a tavalyi 16 százalékkal szemben csak 13 százalék tartja jónak. A közbeszerzések és a korrupció körüli helyzetet csupán hat százalék tartja lfogadhatónak s a többség elmarasztalja a magyar szakképzési rendszert, sőt, bírálják immár a felsőoktatást is: nem kevés vállalat bővítene, de egyre nagyobb gond megfelelő munkaerőt találni. A német vállatok 56 százaléka elégedetlen az adóterhelés mértékével – minden ötödik “nagyon”. Ezzel szemben több, mint a felük kielégítőnek tartja a támogatásokat. Utóbbi vonatkozásban Glattfelder jelezte: tekintettel az EU emelte korlátokra, a jövőben nem a nagy, hanem elsősorban a kis – és közepes vállalatok számíthatnak uniós és magyar támogatásokra.
A magyar közigazgatást a német cégeknek továbbra is mintegy fele nem tartja megfelelőnek. Végül a kérdésre, hogyan értékelik a jelenlegi kormány munkáját, a válaszok: 11 százalék jó, 22 kielégítő – 48 százalék rossz.
