Az ultranacionalista erők megkísérlik majd megtámadni az Országgyűlés szándékát

Az új magyar országgyűlés az elsők között készül elfogadni a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt. Egyelőre azonban még senki nem tudja pontosan mit fog ez jelenteni, milyen jogosítványokkal fogja felruházni azokat, akik egyéni kérelmük alapján megkapják a magyar állampolgárságot. Természetesen nincs még kidolgozva az állampolgárság igénylésének mechanizmusa sem.

2010. május 23., 10:53

A legtöbb vitát kiváltó kérdés az, adnak-e majd szavazati jogot is az állampolgárság mellé. A parlamenti pártok különbözőképpen viszonyulnak ehhez a problémához. A legradikálisabb álláspontot a Jobbik képviseli, amely feltétel nélkül szavazati jogot adna a magyar állampolgárságot megszerzett határon túli magyaroknak, de egyre inkább ehhez a megoldáshoz közelit a KDNP parlamenti frakciója is. A FIDESZ és az MSZP tulajdonképpen eddig nem tisztázta álláspontját ebben a kérdésben - írta a

Kárpátinfo hetilap.

Természetesen a külföldön lakó magyar állampolgárok csak listás szavazáson vehetnének részt, mivel magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Kérdés azonban, hogy hol adhatnák le voksaikat?

Egyelőre azt sem tudja megmondani senki, milyen jogokkal ruháznák fel az állampolgárságot megszerzett határon túl élő magyarokat. Ha nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, valószínűleg nem vehetnék igénybe az ingyes egészségügyi ellátást, nyugdíjbiztosítást, szociális segélyeket, egyéb juttatásokat, ösztöndíjakat, mivel ez elviselhetetlen terheket róna a magyar államra.

A szomszédos országok kormányai különbözőképpen viszonyulnak a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságához. A legkedvezőbb álláspontot talán Szerbia képviseli, ott ugyanis már régen megoldották ezt a kérdést. A külföldön lakó szerbeknek ugyanazok a jogai, mint az odahaza élőknek. Ha szavazni akarnak, ezt minden további nélkül megtehetik országuk valamelyik szerb külképviseletén.

Hasonló a helyzet Romániában, ahol egyszerűsített eljárással, szinte automatikusan megadják a román állampolgárságot például a moldovai románoknak, nincs tehát erkölcsi alapja annak, hogy megtagadják ezt az Erdélyben élő magyaroktól.

Nem emeltek eddig kifogást a kettős állampolgárság intézménye ellen az osztrák, szlovén, horvát kormányok sem.

A szlovák kormány viszont élesen elítéli a magyar Országgyűlés szándékát, nem ért egyet a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával. Robert Fico kormányfő szerint egy ilyen jogszabálynak területen kívüli hatálya lenne, nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Szlovákia számára. Közölte azt is, hogy ha a magyar törvénytervezetet elfogadják, akkor gyorsított eljárással javasolni fogja a szlovák állampolgársággal kapcsolatos jelenlegi hatályos törvények, esetleg az alkotmány módosítását, valószínűsítette, hogy azok, akik magyar kettős állampolgárságot kérnek, elveszíthetik szlovák állampolgárságukat.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosához fordul és felkéri őt, hogy ítélje meg azt a helyzetet, amely az Országgyűlés egyoldalú lépése nyomán keletkezhet. Szlovákia tájékoztatta az EU- és NATO-tagállamok nagyköveteit a szlovák álláspontról, javasolta, kezdeményezzenek vitát erről a kérdésről az Európa Tanácsban, egyúttal felkérte a velencei bizottságot, hogy jogi szempontból bírálja el a magyarországi módosított jogszabályt. Kihangsúlyozta azt is, hogy a magyarországi módosított törvénytervezet gyakorlatilag semmiféle kedvezményt nem kínál a szlovákiai magyaroknak, viszont jogi bizonytalanságba taszítja őket. Felvetődik azonban a kérdés: akkor Szlovákia miért tiltakozik a kettős állampolgárság intézményének bevezetése ellen?

Mint ismeretes, Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Az ukrán kormány, legalább is lapzártáig, egyáltalán nem reagált a magyar Országgyűlésnek a kettős magyar állampolgárság bevezetésére irányuló szándékára. Ugyanakkor ismeretes, hogy Ukrajnában sok olyan állampolgár él, akinek kettős, ukrán-román, ukrán-orosz állampolgársága van. Eddig ellenük semmilyen intézkedést nem foganatosítottak.

Kétségtelen azonban az is, hogy az ultranacionalista erők előbb vagy utóbb megkísérlik megtámadni a magyar Országgyűlés szándékát, megfélemlíteni, ellehetetleníteni azokat, akik a törvény elfogadása után igényelni fogják a magyar állampolgárságot. Ebben a kérdésben tehát mindenkinek önállóan kell majd döntenie! - szögezte le a Kárpátinfo.

Súlyosbodik a helyzet a parajdi sóbánya térségében, ahol csütörtök hajnalban újabb beszakadások történtek. A környék továbbra is veszélyzónának számít, miközben a szennyezés már messze túljutott a helyi határokon.