Az osztrákok szeretnek éjszaka múzeumba járni

Ennyien még soha nem voltak kíváncsiak a rendezvényre, igaz, most tartott nyitva a legtöbb, összesen 650 intézmény a Múzeumok Hosszú Éjszakaján. A gyors összesítés szerint 443 500-an jártak ezen az éjszakán valamelyik, pontosabban több múzeumban. Csak az összehasonlítás kedvéért: 2000-ben, amikor az elsőt rendezték, 100 múzeumban 57 500-an fordultak meg. A nagy kiállítások természetesen továbbra is megtekinthetők.

2009. szeptember 11., 09:39

A múzeumok szokásos vetélkedése az idén is a látogató örömére szolgál: a Szépművészeti korszakot átfogó nagy kiállítással remekel, az Albertina az impresszionisták titkait próbálja megfejteni, de Bécs hódol az itt oly kedvelt biedermeiernek is, ezúttal a Wien Museum legújabb kiállításán. Eközben más múzeumokban október közepéig még látható sok olyan kiállítás, amelyről korábban a Szervuszausztria már beszámolt olvasóinak.

A legnagyobb figyelmet ezúttal bizonyára a

Szépművészeti MúzeumMerész Károlynak, az utolsó burgundi hercegnek szentelt kiállítása kelti. Már csak azért is, mert árgus szemek figyelik a január óta hivatalban lévő új igazgatónő ténykedését, s azt, vajon betartja-e ígéretét. Azt tudniillik, hogy a takarékoskodás ellenére sem fosztja meg a képzőművészet híveit a korábbiakhoz hasonlóan nagyszabású kiállítástól.
Nos ezzel az első igazán korszakot átfogó rendezvénnyel a legkényesebb ízlésűeket is kielégítheti. A közönség számára külön ajándék, hogy 2001 óta most először megnyitották a Schatzkammert (Kincseskamra), bár a korszerűsítés még nem fejeződött be. Mégis, így „félkészen” legalább látszik, hogy a munka halad, s már közel az alagút vége. Kételkedésre nincs ok, köztudott, hogy Sabine Haagnak szívügye a Schatzkammer.

Maga a kiállítás komplex képet nyújt a burgundi uralkodó koráról, amely Merész Károly (1433-1477) korai halálával, leánya és Maximilian von Habsburg házasságkötésével lezárult. A rendkívül széles áttekintés annak köszönhető, hogy a Kunsthistorisches Museum nem egyszerűen átvette a berni Történeti és a Brugge-i Groening Múzeum ott már bemutatott anyagát, hanem saját gyűjteményéből kincstári és levéltári érdekességekkel is kiegészítette. A kiállítás szeptember 14-től január 10-ig van nyitva.

Az

Albertinafeledni látszik a sokkot, amit a nyár eleji árvízokozott, és a szokásostól eltérő szempontú impresszionista kiállítást nyújt közönségének. Cézanne, Degas, Gauguin, Manet, Monet, Pisarro, Renoir, Sisley, Toulouse-Lautrec, Van Gogh és még sok más nagy mester remekművein mutatja be a fény hatásait. Nem ez az első olyan kiállítás, amely a festők technikáját kutatja, de egy-egy esetben meglepő felismerésre juthat az, aki figyelmesen követi a restaurátori munkát, vagy azt vizsgálja, milyen hatású egy-egy festmény átdolgozása.

A kiállítás magva az a 75 festmény, amelyet a kölni Wallraf Richartz- Museum&Foundation Corboud www.museenkoeln.de/wallraf-richartz-museum/ kölcsönzött. Az anyagot az Abertina saját gyűjteményéből válogatott, magánszemélyektől és külföldi múzeumoktól kapott képek egészítik ki. Szeptember 11-től szintén január 10-ig tekinthető meg a „Hogyan kerül a fény a vászonra” alcímű kiállítás.

A

Wien Museumaz 1815-48 közötti kor biedermeier festészetét mutatja be. Jó száz évvel ezelőtt Liechtenstein hercege adományozott kedvenc tájképeiből, csendélet- és portréfestményeiből a múzeumnak. Mellesleg maradt még „otthon” elég, ezt bizonyítja a Liechtenstein Museum gyűjteménye. Ebből a nagyvonalú ajándékból válogatott most a múzeum kurátora. Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser, Peter Fendi és Rudolf von Alt művei derűs nyugalmat árasztanak. Sok festmény a hajdan volt Bécs utcaképét, épületeit, hangulatát örökíti meg. A legtöbb kép szerepelt már valamilyen tematikában vagy akár önálló kiállításon, de csaknem mindegyiket öröm újra megnézni. Népszerű, kedvelt képek ezek, a január közepéig nyitva tartó kiállítás sikere programozható.

Nem ez az egyetlen biedermeier tárlat most Bécsben. Igaz, az Alsó-BelvederebenGeorg Ferdinand Waldmüller hasonlóképpen idillikus kiállítása október 11-én bezár.

Más érdeklődést elégít ki a Bécs közeli

Essl múzeum, amely folytatja az egzotikusnak számító távoli kultúrák bemutatását. Az India kiállítást a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulójához időzítették, s ahogyan korábban, a Kína, és az Ausztrália kiállítás esetében is történt, korántsem csak a képzőművészetről kap áttekintést a látogató. Karl-Heinz Essl – a BauMax barkácsáruházlánc tulajdonosa fontos küldetésnek tekinti az ilyen szélesebb körű ismeretterjesztést. Sikeres volt a nemzetközi szimpózium, és sok látogatót várnak a hétvégi India-ünnepre, amelynek alkalmából szombaton és vasárnap is reggel 10 és este 8 óra között nyílt napot tartanak.

A Bécs közepétől alig tíz percnyi autóútra lévő múzeumba – amelynek épülete is megér egy látogatást – nem nehéz eljutni: aki nem akarja igénybe venni a gyorsvasutat, annak rendelkezésére áll a kisbusz. Megállója az Operaház mögött van, 25 percenként indul, s a buszon megváltható múzeumi belépő egyben buszjegy is.

Több ezer turista rekedt hétfőn a párizsi Louvre előtt, miután a múzeum dolgozói spontán sztrájkba kezdtek. A Louvre látogatottsága már jó ideje meghaladja az intézmény kapacitásait, mostanra azonban a személyzet úgy érezte, nem lehet tovább várni a változásra.