Az orosz atomerőmű-export sikerének titka
Mára a világ legnagyobb atomerőmű exportőrévé nőtte ki magát a Roszatom, amely a világ több mint tucatnyi országában 29 nukleáris reaktort épít, miközben egyik legnagyobb vetélytársa, a többségi állami tulajdonban levő francia Areva 2007 óta egyetlen egyet sem tudott eladni.
A Reuters szerint ez elsősorban a példátlan állami támogatásnak köszönhető – Moszkva 10-15 évvel ezelőtt felismerte, hogy hosszú távú politikai befolyását erősítheti a gáz és a kőolaj mellett a nukleáris energia segítségével, méghozzá földrajzi korlátozás nélkül. Ennek érdekében kész és képes „ellenállhatatlan ajánlatot” tenni a potenciális építtetőknek.
A legegyszerűbb forma, mint Magyarország esetében, a kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitel, amelynek fényében úgy tűnik, az oroszok ingyen építik saját pénzükből az atomerőművet. A másik népszerű megoldás a vegyesvállalat létrehozása – mint Finnországban – a helyi atomerőmű céggel, illetve az új erőmű üzemeltetésének átvállalása. A kulcs minden esetben a pénz, s ezen a téren a piaci alapon működő nyugati vállalatok következetesen elmaradnak az orosz államhatalommal szemben. A japán-amerikai Westinghouse például a hírek szerint azért bizonyult versenyképtelennek az új cseh reaktorokra kiírt – végül érvénytelenített – versenyben, mert közölte: nem bank, hogy meghitelezze a beruházást, és nem kíván résztulajdonos sem lenni az új erőműben, mivel nem üzemeltet erőműveket, csak építi azokat. Az oroszok azonban készek és képesek megépíteni, tulajdonolni és üzemeltetni az erőműveket. Vállalják azok üzemanyag-ellátását, a kimerült fűtőelemek eltávolítását, a személyzet kiképzését, szakértők, a karbantartás és a szükséges fejlesztések biztosítását – ezt a komplex ellátást teljes egészében most először a török atomerőműnél biztosítják. Ráadásul az atomerőmű-üzlet sok esetben árukapcsolásként kerül a képbe. Vietnam például ezzel együtt kapott lehetőséget orosz tengeralattjárók és több milliárd dollár értékű orosz fegyverzet megvásárlására.
Az aránytalan versenynek köszönhetően a Roszatom megrendeléseinek értéke a 2013-as 72 milliárd dollárról 2014-ben 101,4 milliárd dollárra emelkedett. A győzelmi jelentésekkel egy időben azonban meglepő bejelentést tett a vállalat sajtóközpontja – kilenc, Oroszországban tervezett reaktoruk közül hétnek az építését átlag négy évvel elhalasztják. A döntésre gyakorlatilag nem adtak magyarázatot.
Medve János
