Az orbáni politika bizalmi deficitje
Három különálló cikkben foglalkozott Magyarországgal a Le Monde december 23-i kiadása. A mértékadó francia napilap bécsi tudósítója Orbán Viktor felgyorsítja a magyar gazdaság újraállamosítását címmel ismerteti az uniós szabályozással ellentétes két sarkalatos törvény miatt Brüsszel és Budapest között kipattant vitát, a Klubrádió megszűntetésének körülményeiről Megvonták az utolsó független rádió engedélyét című írása tudósít. Harmadik, ironikus hangvételű cikkének címe önmagáért beszél: És Magyarország feltalálta a honi eb favorizálását.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a hitelminősítők össztüze ellenére sem hajlandó beadni a derekát. Rendületlenül folytatja a gazdaság „visszaállamosítását”, ami csak erősíti a centrifugális tendenciákat a válságtól szenvedő Európai Unión belül.
December 21-én, negyvennyolc órával az után, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben szólította fel Orbán Viktort: „vonjon vissza” két, az uniós alapszerződéssel ellentétesnek minősülő törvénytervezetet, Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány még karácsony előtt akarja elfogadtatni a parlamenttel a jegybank függetlenségét és az adópolitikát érintő két törvényszöveget.
Ugyanezen a napon a Standard and Poor's befektetésre nem ajánlott szintre módosította a magyar államadósság besorolását Budapest „kiszámíthatatlan” politikájára hivatkozva. Az Alkotmányba foglalt sarkalatos törvények közül az első kilátásba helyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságát összeolvasztják a kibővített Monetáris Tanáccsal, ami beszűkíti a nemzeti bank elnökének hatáskörét. Egy módosító javaslat értelmében a parlament felmentheti a Monetáris Tanács tagjait, amennyiben azok az „ország érdekeivel ellentétesen” cselekszenek. Ez a törvényi rendelkező rész egyértelműen az MNB jelenlegi elnöke, Simor András ellen irányul, aki a napokban 7 százalékra, az unióban létező legmagasabb szintre emelte az irányadó kamatlábat.
Egy másik törvénytervezet szerint a stabilitási törvényt csak a képviselők kétharmadának szavazatával lehet módosítani, ami a költségvetési hiány vagy az államadósság elszabadulása esetén megakadályozhatja a szükséges kiigazításokat. „Nyomatékosan javaslom Önnek, vonja vissza ezt a két sarkalatos törvényt” - írta Barroso Orbán Viktorhoz intézett levelében -, mivel azok olyan elemeket tartalmaznak, „amelyek ellentétesek lehetnek az Unió alapszerződésével”, a Bizottságnak pedig „komoly kételyei vannak azoknak az uniós szabályozással való kompatibilitása tekintetében”.
Brüsszel hatalmas támadási felületet talált a minden kritikára süket kormánnyal szemben – emeli ki a tudósító. Az IMF tárgyalóküldöttsége december 16-án, miután megbeszélést tartott hivatalos tárgyalópartnereivel, Olli Rehn pénzügyekért felelős EU-biztos kérésére elutazott Budapestről, ezzel jelezve, hogy helyteleníti a jegybankról szóló törvénytervezetet. Brüsszelben hangoztatják: Az IMF csak akkor tér vissza Budapestre, hogy folytassa a magyar kormány által igényelt új hitelkeretről kezdett tárgyalásokat, ha ezek a kérdések tisztázódnak – hangoztatják Brüsszelben. Néhány nappal az eset előtt Viviane Reding igazságügyi EU-biztos a magyar kormányhoz intézett levelében az igazságügyi rendszer megfegyelmezésével kapcsolatos aggodalmainak adott hangot – emlékeztet a Le Monde tudósítója.
Bizalmi deficit
Az ellenvélemények össztűzével szembesülve, amelyet a washingtoni szemrehányások még tovább növeltek, Budapest úgy tűnik ugyanazt a taktikát alkalmazza, amelyet egy évvel korábban, amikor a magyar médiatörvény keltett széleskörű felháborodást: úgy tesz mintha befékezne, hogy amikor a nemzetközi figyelem másfelé fordul, ismét begyorsíthasson. Martonyi János külügyminiszter diplomata módra megígéri, hogy a közösségi szabályozással összhangban, módosításokat hajtanak végre a jegybank- és stabilitási törvénytervezeten.
Eközben a konzervatív Fidesz kormánypárt vezetői nem csinálnak titkot abból, mire megy ki a játék: hozzá akarnak férni az ország 35 milliárd euró devizatartalékához, abban az esetben, ha az IMF-fel zátonyra futnának a tárgyalások. A kormány, amely már korábban rátette a kezét 11 milliárd euró nagyságú magánnyugdíjpénztári vagyonra, most annak a 100 000 személynek a megtakarításait akarja államosítani, aki a rendszerben maradást választotta, s ezzel kockára tette a későbbi állami nyugdíját is.
Barrosóval összhangban a Magyar nemzeti Bank viszont azt a nézetet vallja, hogy a fő problémát nem a likviditás hiánya, hanem az orbáni politikával szemben megnyilvánuló bizalomhiány okozza.
