Az emlékezés pipacsai
Az elmúlt hétvégén Angliában az I. világháború 100. évfordulójára emlékeztek. A szokásos katonai ceremónián és a királyi család koszorúzásain kívül, a centenárium legszebb és legmeghatóbb emlékét tervezte meg két művész. A Tower egyik lőréséből kifolyó, a kiontott vért szimbolizáló pipacsszőnyeg akkora siker lett, hogy az eredetileg tervezett november 11-kéig tartó látványosságot kompromisszumos megegyezéssel meghosszabbították.
Paul Cummins keramikus és Tom Piper díszlettervező kreatív elképzelése az a kerámiából készült vérvörös pipacstenger, amely a Tower egyik lőréséből kifolyva – a kiontott vért szimbolizálva – szétömlik a Towert körülövező száraz árokban.
A pipacsokat önkéntesek tűzték a földbe, minden elesett brit és a gyarmatokról származó katona után egyet, s az utolsó 888 246. pipacsot jelképesen november 11-én szúrják le, amikor (1918-ban) a franciaországi compiègne-i erdőben, egy vasúti kocsiban az antant képviseletében a francia Foch marsall, német részről pedig Matthias Erzberger aláírták a fegyverszüneti egyezményt.
A virágokat 25 fontért (kb. 9500 forintért) lehetett megvásárolni, s ezzel bárki aktív részese lehetett a megemlékezésnek, tiszteleghetett az elesett katonák előtt. A bevételből 15 millió font (kb. 5 671 800 000 forint) különböző hadirokkantakat segítő alapítványokhoz kerül.
A pipacsokból alkotott installáció hatalmas hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki. Eddig mintegy 4 millióan tekintették meg. Számos politikus – köztük Boris Johnson, London főpolgármestere is – a turistavonzó látványosság meghosszabbítását szeretnék.
Ám Paul Cummins keramikus – az egyik alkotó – ellenzi a hosszabbítást, mivel a pipacsok éppen az élet rövidségét, virágzásuk tünékenységét szimbolizálják. Végül kompromisszum született, mely szerint a Véráztatta vörös földek és tengerek címet viselő műalkotás két kisebb szekciója november végéig látható lesz, majd 2018 végéig bejárja a szigetországot, végül pedig a felújított Imperial War Museumba (Birodalmi Hadtörténeti Múzeumba) kerül.
Így is lehet emlékezni... London, 2014. november 11.
